− Bármennyire is másodlagosnak tűnhet, a közterületek elnevezésének a közösség számára szimbolikus értéke van – mondta Kardos Gábor, aki önkormányzati képviselőként egyik legfontosabb feladatának tartja a kerület értékeinek felkutatását, ezek gondozását, továbbörökítését.
A képviselő-testület tavaly május elején fogadta el a Budapest XVIII. kerületi Kulturális Értéktár Alapítvány létrehozására tett javaslatát. Az előkészítő munkacsoport, amelynek ő a vezetője, azóta több javaslatot is kidolgozott, és több hagyományteremtő rendezvényt is sikerült megszervezniük. A tervezett alapítvány működési területe, mintaterületként, a Bókaytelep és a Gloriett-telep.
− Olyan értékek őrződtek meg itt számunkra, amelyeknek továbbadása, felmutatása, védelme kötelező feladat nekünk, utódoknak – szögezte le Kardos Gábor, Bókaytelep önkormányzati képviselője, aki egyben az előkészítő munkacsoport vezetője is. – A minden kulturális örökséget egy helyen nyilvántartó értéktár hasznos segítség lenne az oktatásban, a turizmusban.

Legyen-e változás?

Bizonyos értelemben a kulturális örökség részei a közterületek nevei is, hiszen ezek is egy-egy korszak lenyomatai, a közösségi emlékezet hordozói. Kardos Gábor már 2011-ben javaslatot tett a korábbi utcanevek visszaadására, illetve a név nélküli területek megfelelő elnevezésére. Javaslatait a Galgóczy Zoltán fideszes képviselő vezetésével dolgozó, a kerületi emlékhelyek kialakításával és a meglévő emlékművek, emlékhelyek felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport 2011. decemberi megbeszélésén támogatta, és megfogalmazta a lehetséges közterületi névváltozások szakmai indoklását is.

Sallai és Fürst

Már korábban is többször megfogalmazódott, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre történelmi utcanevei méltó megbecsülést kapva kerüljenek vissza a kerület térképére, az utcatáblák az arra érdemes személyiségek nevét viseljék, például a Sallai Imre és a Fürst Sándor utca nyerje vissza régi nevét. Nemcsak azért, mert mindkét történelmi személyiség neve igen negatív megítélésben forrt össze a munkásmozgalommal, hanem azért is, mert a korabeli dokumentumok szerint például az Üllői úttól a mai Bókay-kertig, vagyis az akkori városszélig, az egykori majorsági birtokig tartó szakaszt Turul utcának hívták a harmincas években.
Számos elképzelés született a Sallai és a Fürst utca különböző szakaszainak át- és visszanevezésére, de ezek egyelőre lekerültek a napirendről. Két közterület azonban új nevet fog kapni.

Új nevek

Az egyik javaslatot Kiss Róbert, a Havanna-lakótelep KDNP-s képviselője, egyben a kerületi emlékhelyek munkacsoport tagja terjesztette a testület elé. Idén július 1-jén lenne 100 éves Somogyi László plébános, aki a harmincas években már káplán és hitoktató volt a Pestszentlőrinci főplébánián, a negyvenes évektől pedig templomigazgató, később plébános a főplébániához tartozó Állami lakótelep lelkészségén. A telepet lebontották, helyére épült a Havanna, Somogyi László pedig maradt a helyén, itt szolgált 1990-es nyugdíjazásáig. Halála után a kerület díszpolgári címet adományozott neki, és szobrot is kapott a templom mellett, a mai Tersánszky Józsi Jenő sétányon. Kiss Róbert javaslata abban állt, hogy a centenárium alkalmából a sétány vegye fel Somogyi László nevét, így a közterület, a szobor és a templom végre egységet alkothat. A testület ezt elfogadta, és helyt adott az LMP-s Petrovai László kiegészítő javaslatának is, hogy Tersánszky kapjon egy másik közterületet, emlékhelyet vagy emléktáblát.
Kiegészítő javaslatként került a képviselő-testület május 31-i ülése elé a Kardos Gábor, Pásztor János és Galgóczy Zoltán által közösen megfogalmazott felvetés: e szerint a Bókay-kert végénél a Szent Lőrinc-kápolnát körülvevő, ma még névtelen tér megkapná a Turul-park nevet.
˗ A jobbikos, most független Gönczöl András, illetve az LMP-s Petrovai László is támogatta a javaslatot – mondta Kardos Gábor.
A névváltoztatásnak korábban költségvonzata is volt, amit az önkormányzatoknak kellett állniuk, de szerencsére júliustól illetékmentes a váltás. A május 31-i ülésen a testület végül két közterület nevének a megváltoztatását fogadta el.
Kardos Gábor elmondta még, hogy a munkacsoportja azt is javasolta, hogy a Bókay-kertvárost mint a kerület kulturális értékekben bővelkedő településmagját tegyék a dél-pesti régió vonzó városnegyedévé. Az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése nagy feladat, de nem megoldhatatlan. Nagyon bíznak abban, hogy a PIHGY-vel együttműködve a gazdag kerületi helytörténeti gyűjtemény számára is sikerül egy emblematikus közösségi helyszínt létrehozni. Azt javasolják, hogy a helytörténeti gyűjtemény költözzön a Bókay-kert körülhatárolt részén lévő Herrich–Kiss-villába. Az új parkot egyben tartalommal is szeretné feltölteni a munkacsoport: a kápolna köré épüljön kálvária, a kápolna pedig adjon helyet egyházzenei koncerteknek, valamint a korábbi elképzelések szerint a parkban elhelyezhető lenne egy szimbolikus turul-szobor is. A művészi megfogalmazásban fontos szerepet kapnának a kerületi művészek, a kerületi családok, civil szervezetek adományaiból új, kerületi összefogással megvalósuló közterület születhetne



Vissza az előző oldalra