Azt már az elődöntő előtt is tudtuk, hogy az ezüstérmet könnyebb megszerezni, mint a bronzot, hiszen az olimpiai torna két legjobb csapata a francia és a horvát a másik ágra került. A svédek ellen egy góllal elveszített elődöntő ráadásul vezéráldozatot is követelt, hiszen az irányító Császár Gábor sérülése miatt nem léphetett pályára a horvátok elleni helyosztón.
A Lőrincen nevelkedő, és óriási tehetségű Lékai Máté pedig még túl fiatal ahhoz, hogy ilyen helyzetekben 60 percen keresztül karmestere lehessen a csapatnak. Ráadásul a korábbi csatákban elsősorban idegileg felőrlődő játékosok többsége el is maradt legjobb formájától a bronzmérkőzésen. Jellemző, hogy az első félidőben a PLER korábbi klasszisa, Harsányi Gergely 6, míg Nagy László 5 gólt szerzett, s az első 12 gólból 11-et jegyzett a két kézilabdázó. De még ennél is nagyobb baj volt, hogy a védekezés szétzilálódott, s a félidőig 19-14-es vezetést harcoltak ki a horvátok.
A magyar válogatott játékosai ugyan lelkesedéssel megpróbálták pótolni a hiányosságokat, a 2. félidőben 23-20-ra felzárkóztak, de az első félidőhöz hasonlóan a mérkőzésbe ismét belenyúltak egy kicsit a játékvezetők, s ez már végképp eldöntötte a találkozót. 33-26-ra nyertek az egyébként is erősebb játékosállománnyal rendelkező horvátok, s ezzel ők harcolták ki a bronzérmet. A 4. helyre így is büszkék lehetünk – már csak azért is, mert két nemrég még Lőrincen kézilabdázó játékos erősítette az együttest -, ám mivel az elődöntőbe jutott 4 válogatott közül 3 éremmel mehet haza, kissé fájó ez a 4. hely.




Vissza az előző oldalra