Mindig is úsztak a boldogságban

Írta:  Fülep Erzsébet 2016.06.15.

Éppen 125 éve, 1891 júniusában alapította meg Bókay Árpád az öccsével, ifj. Bókay Jánossal a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesületét. Valószínűleg ez adhatta az ötletet azoknak, akik a mai Pestszentlőrinc területére fürdővárost álmodtak meg.

 

Bókay Árpád nevét sokszor leírjuk Pestszentlőrinc története kapcsán. A parcellázások, a Pusztaszentlőrinc (mai Pestszentlőrinc) különválásáért folytatott mozgalom elválaszthatatlan a tekintélyes magyar királyi udvari tanácsos, orvos és egyetemi tanár nevétől, aki többek között telket is adományozott Pusztaszentlőrinc első iskolája számára. A XIX. század végén a család kertje, nyaralója volt a mai Bókay-kert, és egy településrész is a köztiszteletű orvos nevét viseli. Bókay Árpád a korszerű gyógyszertani és kórélettani kutatások fellendítése mellett sokat tett a hazai gyógyfürdők elismertetéséért, a gyógyvizek alkalmazásáért. Budapesten alakult meg 1891-ben a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete, amelynek a vezetésében részt vettek neves, nemritkán nemzetközi hírű egyetemi tanárok, demonstrálva, mennyire közügynek tekintik annak tevékenységét. Az első elnök ifj. Bókay János gyermekgyógyász, Árpád öccse volt. Bókay Árpád alelnökként tevékenykedett az egyesületben. A balneológiai egyesület programjában – nevének megfelelően – elsősorban a balneológiának mint orvostudományi ágazatnak a művelése, erősítése, népszerűsítése állt.

A fürdőkultúra fejlesztése szorosan köthető Bókay Árpád nevéhez, azonban az már nem, hogy Pusztaszentlőrinc, későbbi nevén Pestszentlőrinc, fürdőváros legyen.

Lehet, hogy a neves orvos balneológiai munkássága adott ötletet azoknak, akik az 1920-as, 1930-as években a település turisztikai fejlesztésén törték a fejüket, mondván, fürdővárost kellene létesíteni Pestszentlőrincen, mert adott a jó levegő, a kellemes kertvárosi környezet, már „csak” termálvizet kell találni…

A két világháború között artézi kút fúrásán dolgoztak a Szarvascsárda tér környékén, a korábbi lövölde, a mai Zila cukrászda mögötti területen. Azonban a próbafúrások alkalmával csupán hideg vizet leltek. Akkor lehetne legalább strandfürdőt is létesíteni – jött az ötlet. A háború után, 1947-ben Pestszentlőrinc vezetése határozatot hozott a strand terveinek megvalósítására.

A terveket Mattyák Aladár építész készítette a „Szemere-lövölde felhasználásának figyelembevételével”. A beruházás 1949-ben el is készült, a Lövölde épülete strandöltözőként üzemelt tovább. A strand vize ugyan nagyon hideg volt, de azért nyaranta zsúfolásig megtelt.

1957-ben az Érsekújvár utcában 46 Celsius-fokos vizet találtak. Így elkezdtek foglalkozni egy termálfürdő tervével. A helyi Peremváros újság 1964-ben ambiciózus elképzelésekről számolt be: „A Béke tér közelében, valamint az imrei központban fürdő létesítését tervezik, mégpedig úgy, hogy vízellátását termálkútból nyerik majd. Ennek továbbfejlesztésében szerepel fedett úszócsarnok is. Mindezt az elképzelést szakértői véleményre alapozzák, arra, hogy ezelőtt húsz évvel megállapították, hogy a Szarvascsárda tér területén, mintegy 1000-1500 méter mélységben megtalálhatók a Margit-szigeti gyógyforrások vonulatai.”

A fúrás, a további kutatás, az 1500-2000 méter mélységű kút megépítése igen sokba került volna, nem volt, aki fedezze a költségét. Végül azonban a Május 1. strandfürdő engedélyt kapott egy 350 méter mélységű kút fúrására, hogy annak a vize olcsóbb és gyakrabban cserélhető legyen. A strand területén épített medence és a főépületben kialakított öltöző közel ötven évig működött, ám utóbbi állaga folyamatosan romlott. Szerencsére megvásárolta az épületet Zila László kerületi cukrászmester, hogy a „békeidőket idéző”, polgári kávéházat varázsoljon belőle.

Pestszentimrén már korábban működött strandfürdő, amelyet 1934-ben Búcsú Imre helyi lakos épített. Afféle össznépi gyülekezőhely volt ez, mindenki előfordult itt, akár a község vezetésében tevékenykedő, akár gyári munkás, vagy éppen a szemétbányában guberáló. A strand kiadásait a bérbe adott szomszédos söntés bevétele biztosította. A medencéből leengedett víz felhasználásával termelte Búcsú bácsi konyhakertjében zöldségeit. A létesítmény 1951-ben állami kézbe került.

Az ötvenes években nagy élet zajlott a pestszentimrei strandon, később azonban visszaesett a forgalom. A 80as években be is zárták, majd pár évvel később lebontották, betemették. Ma már csak a helye látható a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola (korábban Podhorszki Általános Iskola) udvarában.

Bókay Árpád nevét említve a történet érdekessége, hogy napjainkban egyetlen strand működik a kerületben, pontosan a Bókay-kertben. (A Bókay családnak a pusztaszentlőrinci birtokán már az 1900-as évek elején volt saját fürdőmedencéje.) A Bókay-kert ősparkjának egyik legrégebbi, környezetbe illeszkedő sportlétesítménye a Park uszoda, amely 2002-ben nyitott. Később élménymedencével és gyermekpancsolóval egészült ki, így a kerületben van lehetőség strandolásra. Egyre népszerűbb a „Park”, ami a két évvel ezelőtti bővítésének és a szolgáltatások magas színvonalának is köszönhető.

A Bókay-kert strandja nemcsak az itt élők körében kedvelt, hanem más kerületekből és a környező településekről is sokan felkeresik. Ráadásul központi elhelyezkedése miatt a kerületben élők nem csupán autóval vagy tömegközlekedéssel érhetik el gyorsan, de biciklivel vagy akár gyalog is. Így aztán akár gyors csobbanásra is csábító a fák övezte, kellemes környezet. A strand 400 embert képes befogadni, a nagymedencében pedig egyidejűleg nyolcvanan élvezhetik a hűsítő „habokat”.

A fürdés, a napozás és az úszás mellett többfajta sportolási lehetőséget is kínál a strand. A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. munkatársai frissítették a strandröplabda-pálya homokját, és feltették rá a kötelező húsz centiméteres új homokréteget is. A gyerekeket két hintával, libikókával és az ugyancsak friss homokkal feltöltött homokozóval várja a játszótér. A strand és az uszoda arculata is változott, új tájékoztatótáblákat helyeztek ki.

Talán nem szerénytelenség, ha azt mondjuk, hogy Bókay Árpád is büszke lenne a XVIII. kerület „vizes” ellátottságára, hiszen egy strand és három uszoda ad lehetőséget a sportolásra, úszásoktatásra és kikapcsolódásra.

Hír naptár

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Csatlakozz közösségünkhöz