Füstölgő kertek helyett tiszta levegő

Written by  Városkép 2017.10.30.

Mi legyen a keletkezett zöldhulladékkal? Mondjuk a választ.

A kerületünkben sokan laknak kertes házban, ahol az ősz nem csupán a színekben való gyönyörködés időszaka, hanem a kerti munkáké is. Ebben az évszakban nagy tömegben keletkezik zöldhulladék.

Mit legyen a zöldhulladékkal?

A keletkező növényi hulladékot elsősorban komposztáljuk, másodsorban az FKF Zrt. által forgalmazott, speciálisan erre a célra szolgáló zsákokban – a háztartási hulladéktól elkülönítetten – gyűjtsük össze.
Az önkormányzat ügyfélszolgálati irodáján minden kertes házas övezeti háztartás igényelhet erre a célra 5 darab ingyenes zsákot, amelyeket a közszolgáltató szintén díjmentesen szállít el a porták elől. Az így gyűjtött „hulladék” nem hulladék, hanem alapanyag, mivel komposztálják.
Elégetni tilos!

Miért nem szabad égetni?


Kevesen tudják, hogy az avar égetése során keletkező füst olyan részecskéket hordoz, amelyek károsak az egészségre és a környezetre. Az égetésekor szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik, így nemcsak a környezet van veszélyben, hanem az is, aki az égetést végzi. A részecskéket közvetlenül belélegezi a többi mérgező szennyeződéssel együtt. Ezek a mikronnagyságú részecskék (1 hajszál 50 mikron vastagságú) a tüdőn keresztül behatolnak a szervezetbe, rákot, szív- és érrendszeri, valamint légúti betegségeket okozhatnak, vagy elősegíthetik azok kialakulását.
Ezeknek az egészség- és környezetkárosító hatásoknak a kivédésére lépett életbe a kérdést szabályozó, a zöldhulladék elégetését tiltó rendelet (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet).


Mi történjen a fahulladékkal?


Kizárólag a kezeletlen fahulladék égethető el az otthoni kályhákban, kazánokban: ilyen például az asztalosműhelyek hulladéka, ha nem bútorlapról, pozdorjáról, OSB-lapról van szó. Ezek az anyagok ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak műgyantaalapú ragasztót, amelyből égetéskor mérgező és rákkeltő szennyeződés jut a levegőbe.
Vigyázat: az építési bontásból származó faanyag is lehet kezelt, ha gomba- és rovarölő, illetve gyulladásgátló szerekkel itatták át! A nem megfelelő tüzelőanyag a kazán idő előtti tönkremenetelét is okozhatja. Az égéstermékben lévő pára kicsapódása, kátrányosodása a füstgázban lévő vegyületekkel maró hatású savat alkot, amely megtámadhatja a kazán fémrészeit. Ezt a hatást fokozza a műanyagok (például PET-palackok) eltüzelése.

A fával, lignittel, barnaszénnel való tüzelés is nagy mennyiségű káros anyagot juttat a környezetbe. Budapesten a szállópor 50 százaléka az utóbbi időben nagyon elterjedt vegyes tüzelésű kazánokból származik, a másik fele a közlekedésből.
Amennyiben kizárólag vegyes tüzelésű kazán áll rendelkezésre a fűtéshez, használjunk alacsony hamutartalmú keményfatüzelőt (lehetőleg kéregmenteset) vagy jó minőségű kőszenet, kokszot.
Miért veszélyesek az égéstermék-részecskék?
A levegőben szálló por nagyon apró részecskékből áll. Ha a tüdőnkbe kerülnek, nagy részüket kilélegezzük – akárcsak a cigarettafüstöt –, ám egy részük lerakódik, és az igazán apró részecskék akár a véráramba is kerülhetnek. A részecske a vérrögképződés központjává válhat, ami trombózist, infarktust vagy agyvérzést okozhat.

Mivel jár az égetési tilalom megszegése?

Az égetési tilalmat megszegőkre hatósági eljárás keretében akár 300 ezer forintos büntetést is kiszabhat a Kormányhivatal.
Nem árt tudniuk azoknak, akik sem jogkövető, sem környezettudatos magatartást nem tanúsítva a tiltás ellenére elégetik a felsorolt káros anyagokat, hogy az égéstermékekből (hamu, kéménykorom, kátrány lerakodás) is kimutatható a nem megfelelő tüzelőanyag használata, és amennyiben ez bebizonyosodik, a büntetés mellett a több mint 100 ezer forintos laborvizsgálatot is ki kell fizetniük.
Éljünk a környezetkímélő módszerekkel, vigyázzunk az egészségünkre és a levegő tisztaságára!

Hír naptár

« November 2017 »
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Csatlakozz közösségünkhöz