Félelem nélkül küzdöttek a hazáért

Written by  P.A. 2017.11.06.

Az 1956-os forradalom hőseire emlékeztek a Nemzeti Gyásznapon.

A szovjet katonai támadás 1956. november 4-én, hajnali 4 órakor indult meg. Alig több mint egy órával később, 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédre kényszerült, mely élete utolsó szabad megnyilatkozása volt.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke híres rádióbeszédében bejelentette a szovjet csapatok támadását, melynek célja a törvényes magyar demokratikus kormány megdöntése volt. Ekkor hangoztak el az azóta történelmivé vált mondatok: „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van!”

VAA 0551 copy


A kormányfő beszédét az összes világnyelven megismételték. Az 1956. október 23-án kitört forradalom és szabadságharcot a szovjet hadsereg csapatai leverték, és a támadás napja, november 4-e az idegen hatalom ellen küzdő nemzet gyásznapja lett.


Az életüket adták a jövőért


A Hargita téren, november 3-án megtartott megemlékezésen Ughy Attila polgármester megemlékezésében úgy fogalmazott, hogy különös, kegyetlen játéka a sorsnak, hogy nemzeti gyásznapon az életet éltetjük.
- A Hargita téri emlékmű, a több mint kétezer, kőre felvésett mártírnév ugyanis azokra a napokra emlékeztet bennünket, amikor Magyarország jobban akart élni, mint bármikor. Hogy ezért halni kellett, az a történelem legigazságtalanabb döntései közé tartozik. S hogy később a halálról hallgatni kellett, az a történelem legmocskosabb fejezetei közé tartozik. Itt állva örömöt és elégtételt érzünk, amiért ismerhetjük a forradalmárokat, dühöt és keserűséget pedig azért, mert még most sem ismerhetjük teljes névsorukban a forradalmárok gyilkosait. Előbb utóbb azonban minden a helyére kerül. Ahogy pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy a XVIII. kerület nemzeti zarándokhelyet épít a szabadságharc áldozatainak, úgy ma már az lenne szokatlan, ha nem gyűlnénk köréje évről évre, és nem gondolkodnánk el a múlton, jelenen és jövőn.

VAA 0559 copy


A polgármester figyelmeztetett, hogy a történelmi leckék bemagolása és felmondása nem jelent egyet azzal, hogy szívben megéljük és elménkben megértjük mindazt, ami történt. Az ünneplő ruha nem elég ahhoz, hogy a mártírokra méltó módon megemlékezzünk.

 

Koszorúk az áldozatok emlékére


Az 1956-os hősök és áldozatok tiszteletére koszorúzással ért véget a gyásznapi megemlékezés. A Hargita téren Áder János köztársasági elnök képviseletében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok igazgatóságának vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Dömötör Csaba államtitkár, Kövér László, az országgyűlés elnöke nevében Latorcai János alelnök helyezett el koszorút.
Ugyancsak koszorúval rótta le kegyeletét a hősök előtt Kucsák László országgyűlési képviselő. Pestszentőrinc-Pestszentimre önkormányzata nevében Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán alpolgármester, és Molnár Ildikó főjegyző helyezett el koszorút az emlékműnél, ahol a kerületi pártok és civil szervezetek képviselői is koszorúval és főhajtással tisztelegtek.

 


- Nem így van. A szimbólumok a számok, a mondatok keveset érnek, ha nem értjük meg, valójában miről is mesélünk. A kődarabokra írt 2354 névben vegyük észre, hogy ez ugyanennyi emberi sors, és sokszorosa azoknak a sorsoknak a száma, amelyekre az elhunytak tragédiája hatást gyakorolt. A kerületi 59 áldozat révén pedig vegyük észre, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimrén sosem féltek, ha a hazáért kellett küzdeni. A világ egyik legerősebb és legnagyobb hadseregével szemben Magyarországon hétköznapi emberek ragadtak fegyvert és hoztak áldozatot.


Lőrinci áldozatok


Kucsák László, a XVIII. kerület országgyűlési képviselője a világon páratlan szabadságharcnak nevezte az 1956-os eseményeket.
- A szabadságharc élén a fiatal nemzedék állt. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. A támadás hajnalán azonban nyilvánvalóvá vált, hogy magunkra maradtunk. Az árulások, csalások, hitegetések áldozatává vált forradalom végórái következtek – fogalmazott a képviselő, aki megemlékezett Pestszentlőrinc legtragikusabb 1956-os eseményéről, a Fröhling pékségnél történtekről.
Az akkorra már államosított, de a helyiek által továbbra is az egykori tulajdonos nevén emlegetett sütödében november 8-án hajnalban is dolgoztak a pékek. A kenyérsütés híre futótűzként terjedt, és az emberek örültek a hírnek, hiszen a több hete csaknem folyamatos harcok alatt kiürültek az éléskamrák.
Mintegy 300 ember várt kenyérre a hosszú, az Üllői útra is kikanyarodó sorban, amikor két szovjet tanklövedék becsapódása rázta meg a környéket. Az egyik a sorban állók mellett lévő villanypóznát találta el, és szörnyű pusztítást végzett. A repeszek 21 halálos áldozatot követeltek és sokan megsérültek. A legfiatalabb áldozat tizenhárom, a legidősebb nyolcvanegy éves volt.

VAA 0521 copy

Hír naptár

« November 2017 »
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Csatlakozz közösségünkhöz