Az 1848-as forradalomra emlékeztünk a kerület több emlékhelyén

Írta:  2011.03.24.
A négy napos munkaszünet a szokottnál több lehetőséget kínált az idei március 15-e megünneplésére, s az állami illetve fővárosi rendezvények mellett a kerületben is több helyen szerveztek megemlékezést. A 163. évfordulón a főhajtás március 11-én kezdődött a kerületben, a központi ünnepséget a Kossuth téren tartották, majd ezt követően a Rózsa Művelődési Házban átadták az új díszpolgárok elismeréseit, és a további helyi kitüntetéseket, míg március 13-án a Vasvári Pál kopjafánál Tarlós István főpolgármester is beszédet mondott.

A Kossuth téri ünnepséget a Dohnányi Ernő Zeneiskola Fúvószenekara nyitotta meg, s a Himnuszt követően Kucsák László alpolgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: az ünnepek legfontosabb célja, hogy erőt merítsünk belőle a hétköznapokra.
Ezt követően Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet főtanácsos igazgatója idézte fel, miként ünnepeltek március hősei 1849. március 15-én.
Petőfi szolgálatban

Már akinek volt módja rá, hiszen a nap kulcsszereplőjének, Petőfi Sándornak az egyetlen általa megélt évfordulón sem adatott meg az ünneplés. Miközben Debrecenben a kormány a Nagyerdőn ökörsütéssel egybekötött ünnepséget tartott, addig ő az erdélyi kormánybiztos jelentésével éppen Kolozsvárról Debrecenbe tartott, így egyik városban sem élvezhette a forradalom ünnepét. Ez azonban amolyan forradalmár sors, hiszen Vasvári Pál sem élvezhette, őt éppen egy erdélyi szabadcsapat szervezése kötötte le.
 
A sors furcsa fintora, hogy miközben a magyar kormány hivatalos ünneppé nyilvánította, Kossuth Lajos nem lelkesedett a pesti forradalomért, igaz, ezt jól titkolta, s csupán magánlevelezéséből derült ki.
Március 15-e egyébként a Habsburg-birodalom minden pontján ünnep volt, lévén az uralkodó 1848-ban ezen a napon ígérte meg a birodalom népeinek az alkotmányt. Egyedül Magyarországon volt tilos az ünneplés, amelyet a megszállt területeken be is tartottak.
Az ünnepségen az önkormányzat nevében Ughy Attila polgármester és Lévai István Zoltán, Kucsák László, Csomó Tamás alpolgármesterek koszorúztak, majd a kisebbségi önkormányzatok, pártok, civil szervezetek helyezték el az emlékezés virágait.

Kőrösfő kérése
 
Két nappal később, március 13-án Pestszentimrén a Bányai Júlia emlékét megörökítő emléktáblánál kezdődött a megemlékezés, amelyen már részt vettek a testvérvárosok delegációi is.
Ezt követően az ünneplők átvonultak a közeli református templomhoz, amelynek kertjében áll 2 éve a Vasvári Pál kopjafa, a márciusi ifjú egyetlen fővárosi emlékhelye. A Vasvári-kultuszt különösen nagy lelkesedéssel ápoló Péntek László, Kőrösfő alpolgármestere erre emlékeztette Tarlós Istvánt, illetve azzal a kéréssel fordult a főpolgármesterhez, hogy közterületen is legyen Vasvárinak emlékhelye a magyar fővárosban.
 
Tarlós István beszédében éppen ezen adósságra is utalt, amikor arról beszélt, hogy miközben Haynau és Sztálin még mindig Budapest díszpolgára lehet, addig arra érdemesebb emberek kevesebb hivatalos megbecsültséget kaptak, s ezen is változtatni kell!

Két éve áll a kopjafa
Hogy egyáltalán van Budapesten Vasvári-emlékhely, abban elévülhetetlen érdeme van Ughy Attila polgármesternek, aki 2 éve sietett Péntek László segítségére, s ha az akkori lehetőségek nem is tették lehetővé a kopjafa közterületi elhelyezését, a református templomkertben méltó emlékhelyet találtak.  


A honvédorvos
Margó Tivadar emléktáblánál március 15-én koszorúzási ünnepséget tartott a kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat. A görög származású tudós, zoológus, orvosprofesszor honvédorvosként szolgált a szabadságharc idején. A Magyar Tudományos Akadémia tagja életének utolsó éveit Pestszentlőrincen (az akkori Pusztaszentlőrincen) töltötte, s itt halt meg 1896. szeptember 5-én.
 

Hír naptár

« November 2015 »
H K Sze Cs P Szo V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            

Csatlakozz közösségünkhöz