Polgármesterek összefogása a repülőtéri zaj elleni védelemért

Írta:  2011.07.15.
Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterét nem lehet, és nem kell bezárni. Azonban eljött az idő, hogy a jogsértések, a zaj elleni védekezés kapcsán a települések vezetői együttesen lépjenek fel a repülőtér környezetében élő lakosság egészsége érdekében.

 
 

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséből eredő környezetterhelésben érintett kerületek és települések önkormányzati vezetői július 6-án tanácskozást tartottak a XVII. kerületben. A tizenegy települést összefogó polgármesteri és szakértői találkozó egyik célja a Budapest Airport Zrt. zaj elleni védelmi tevékenységének vizsgálata volt.

A Gyurcsány-kormány 2005-ben adta el külföldi befektetőknek a ferihegyi repülőteret üzemeltető állami céget, illetve vele együtt 75 évre a repülőtér üzemeltetési jogát. A társaság a privatizáció során szerződésben vállalta, hogy érdemi lépéseket tesz a repülőtér forgalmából adódó zajproblémák mérsékelésére.
A 260 millió euró értékű, szerződésben rögzített kötelezettségvállalások sarkalatos pontját képezik a környezetvédelmi fejlesztések, amelyet minden évre vonatkozóan előirányoztak. Ezek az elmúlt években elmaradtak, vagy elégtelennek bizonyultak - olvasható a XVII. kerület vezetésének közleményében.
A Budapest Airport Zrt. a hatályos magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával üzemelteti, fejleszti a repülőteret. Rendszeres a jogszabályban foglalt zajcsökkentésre vonatkozó tiltások és korlátozások megsértése, 2006 és 2010 között nem készített zajvédelmi programot, illetve elmaradt a fejlesztések kapcsán jogszabályban előírt környezetvédelmi hatásvizsgálat.
Két hete a Parlament egyhangú határozatban utasította a kormányt a korábbi privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatára.  Az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyták azokat.
A polgármesterek éppen ezért szükségesnek tartják, hogy a felülvizsgálat során különös figyelmet kapjon a Budapest Airport privatizációjával összefüggő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése.
A résztvevők kezdeményezték a Zajvédelmi Bizottság működésének felülvizsgálatát, ezzel elősegítve a zajterheléssel érintett lakosok érdekeinek hatékonyabb képviseletét. Céljuk, hogy érdemi fórummá váljon a testület, amely eredményesen fellép és közreműködik az üzemeltetés okozta problémák kezelésében, a légügyi stratégia kidolgozásában.
A városvezetők egyhangúlag igényt tartanak arra, hogy a zajvédelmi díjból és az állami közlekedési hatóság által kirótt légiközlekedési bírságból az érintett, repülési zajt elszenvedő települések önkormányzatai is arányosan részesedjenek. A bevételt zaj elleni védekezéssel összefüggő beruházásokra kívánják fordítani. A zajvédelmi díjjal a Budapest Airport Zrt. rendelkezik, s azt a cég köteles a zaj elleni védekezésre fordítani. (Az éves bevétele eléri a 300 millió forintot. ) A jelentős nagyságrendű forrás felhasználásának azonban alig van nyoma környezetünkben.
A találkozón a felek egyezségre jutottak abban, hogy az eddig gyakorlaton változtatni kell, és mindent megtesznek a jogszerű működés betartatása, a környezetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében. A városvezetők tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi repülőtér működése nemzetgazdasági szempont. Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterét nem lehet, és nem is kell bezárni. Azonban eljött az idő, hogy a jogsértések, a zaj elleni védekezés kapcsán a települések vezetői együttesen fellépjenek a repülőtér környezetében élő lakosság egészsége érdekében. Felhívják az illetékes hatóságok figyelmét, hogy éljen a törvény által biztosított szankcionálás lehetőségével.
A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen egyeztetnek egymással a hatékony közös fellépés érdekében, részt kívánnak venni a légiközlekedéssel kapcsolatos jogalkotásban, véleményezni kívánják a környezetvédelmi programokat, s a jövőben növelik érdekérvényesítő erejüket a lakosok védelme érdekében.

Riz Levente, XVII. kerület, Dr. Kocsis Máté VIII. kerület, Dr. Bácskai János IX. kerület, Dr. Papcsák Ferenc XIV. kerület, László Tamás XV. kerület, Kovács Péter XVI. kerület, Ughy Attila XVIII. kerület, Németh Szilárd XXI. kerület, Kovács Róbert X. kerület és Gál Zsolt Ecser község, Kissné Szabó Katalin, Üllő polgármestere  az alábbi követeléseket fogalmazták meg:

1. A Budapest Airport Zrt. jogszerű működése
2. Az illetékes állami hatóságok erőteljes fellépése a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jogszerű működése érdekében
3. Zajvédelmi Bizottság intézményének megerősítése, hatékony működtetése
4. Zajgátló védőövezet kijelölése az érintett önkormányzatok egyetértésével
5. Érdemi zajcsökkentő intézkedések, beruházások az üzemeltető Budapest Airport Zrt. részéről. A privatizációs szerződésben foglalt környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének részletes vizsgálata, elszámoltatása
6. A zajvédelmi díjból és a légiközlekedési bírságból a zajterhelésben érintett települések önkormányzatai arányosan részesedjenek, amelyet zajcsökkentő beruházásokra fordítanak
7. Alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata (pl. cargo és „fapados” forgalom)
8. Zárt hajtóműpróbázó hely azonnali kiépítése
9. A földi zajok hatékony csökkentése: pl. guruló utak lakott területtől való távoltartásával és a kiegészítő hajtóműnek (APU) a parkolás helyén való működtetésének tiltásával
10. Az EU-irányelv szerinti kiegyensúlyozott megközelítés elvének alkalmazásával a zajterhelés csökkentése. A Budapest és az agglomeráció fölötti légiközlekedési irányok és magasságok meghatározása érdemi hatásvizsgálat útján a kerületeket, illetve településeket érintő zajterhelés egyenletes eloszlása érdekében
11. Tiszta, egyértelmű, végrehajtható törvényi szabályozás létrehozása záros határidőn belül, s erre állami garanciavállalás
12. A Budapest Airport Zrt. hosszú távú fejlesztési, üzemeltetési terveinek bemutatása a kapcsolódó környezetvédelmi feltételekkel együtt
13. Részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat készítése a hosszú távú fejlesztésekre. A hatástanulmány eredménye alapján világosan ki kell mondani: mekkora maximális kapacitással, milyen feltételekkel működhet a jövőben Budapest közvetlen határában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

 




 

Hír naptár

« Szeptember 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Csatlakozz közösségünkhöz