Építészeti remekek

Írta:  Süle Ágnes Katalin 2016.04.30.

Jánszky Béla és Szivessy Tibor épületei Pestszentlőrincen.

Jánszky Béla és Szivessy Tibor nevéhez több épület tervezése is fűződik Pestszentlőrincen. Egyetemi tanulmányaikat mindketten a Műegyetemen kezdték: Jánszky 1906-ban itt szerzett építészi oklevelet, Szivessy Berlin-Charlottenburgban folytatta, majd Münchenben fejezte be képzését. Jánszky az egyetemi évek alatt került kapcsolatba Kós Károllyal és a köré rendeződő, műegyetemi építészhallgatókból álló baráti társasággal, az ún. Fiatalokkal. A Fiatalok Lechner Ödön építészetét, stíluskeresését elhibázottnak tekintették, a magyar stílus kialakítására más utakat kerestek. A nemzeti művészet lehetséges forrásának nem az ázsiai formavilágot tartották, hanem a népi kultúra, különösen a kalotaszegi és székelyföldi hagyomány elemeit. E vonások Jánszky épületein is megfigyelhetők.
Jánszky élete során több alkalommal dolgozott együtt más építészekkel. Művészetének első szakaszában különböző pavilonépületek kialakításában együttműködött Tátray Lajossal, Maróti Gézával, illetve Fischer Józseffel, majd a zebegényi templom tervezésénél Kós Károllyal. Az 1920-as években két épület kapcsán Toroczkai Wigand Edével is dolgozott. Jánszky művészetének bemutatása szétválaszthatatlan tervezőtársa, Szivessy Tibor tevékenységétől. A két építész 1909–1918, illetve 1925–1932 között társas viszonyban működött, ebben az időszakban közösen készítették terveiket. Az első társas viszony idején tervezték- többek között - a kecskeméti művésztelepi villákat és a Ferencvárosi Torna Club klubházát (lebontva), a második korszakban budai villaépületek mellett a Fórum (ma Puskin) és az Uránia mozi belső átalakítását.

A pestszentlőrinci épületeik együttműködésük második szakaszára esnek. Az itt röviden (illetve az e témában tervezett részletes tanulmányban hosszabban) bemutatásra kerülő épületeket a témával foglalkozó művészettörténeti szakirodalom csak részben érinti. A pestszentlőrinci Jánszky–Szivessy-féle épületek nem szerepelnek a két világháború közötti magyar építészetet épületenként tárgyaló – más épületeiket egyébként bemutató – Ferkai András által szerkesztett kötetben; nem említi azokat az 1966-ban megjelent Művészeti Lexikon sem; noha az 1935-ben Éber László szerkesztésében kiadott lexikon felsorolja a Jánszky címszó alatt a pestszentlőrinci állami polgári iskolát. 1976-ban Császár László tollából Jánszky Béla építészetét összefoglaló írás jelent meg, melyben a szerző a Szivessyvel közös alkotói korszakuk épületeként sorolja fel a volt polgári iskolát és az egykori Gulner utcai elemi iskolát (ez utóbbit hibásan!), építésüket 1927-re teszi.

Kutatásaim alapján az építészpáros munkásságához kapcsolható a pestszentlőrinci ún. rendessytelepi elemi iskola (1926) és a polgári iskola (1926). E megvalósult épületeken kívül Jánszky és Szivessy terveket készített a községházára vonatkozóan, foglalkoztak a Piac tér rendezésével, illetve az építendő református templommal is. Az épületek kutatása során a Budapest Főváros Levéltára vonatkozó anyagait és a korabeli sajtóban megjelent írásokat kívánom feldolgozni.
Az első világháború utáni lakosságnövekedés maga után vonta az iskolák építésének szükségességét. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződő iskolaépítési program keretében, minisztériumi támogatással Pestszentlőrincen négy elemi iskola készült el. A rendessytelepi iskola-óvodát (mai Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola; az ún. Piros Iskola) Jánszky és Szivessy tervezte, a kivitelezési munkákat Kapuszta Gusztáv építészvállalkozó végezte. Az erzsébettelepi (ma nem üzemel iskolaként) és a szemeretelepi iskolák (Bajcsy-Zsilinszky Utcai Általános Iskola, ma Pitagorasz Általános Iskola) terveit Sárkány István készítette, Urinyi Kovács József építette. A II. számú központi elemi iskola (mai Gulner Gyula Általános Iskola) tervezője Létay András, kivitelezője Wihart Ferenc és Bódy Gáspár. Az iskolák 1927 májusában kerültek tető alá; ez alkalommal tartották meg a bokréta-ünnepséget.6 Az átadásra 1927. augusztus 1-jén került sor. A II. központi elemi iskola berendezése 1928-ra készült el.

A program része volt a polgári iskola építése is.
Jánszky Béla és Szivessy Tibor műépítészeket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium bízta meg a rendessytelepi állami elemi iskola és óvoda vázlatterveinek elkészítésével, melyeket a minisztérium jóváhagyott, majd megbízást kaptak a részletes tervek és a költségvetés elkészítésére.8 A levéltári anyagban megtalálhatók a pestszentlőrinci rendessytelepi iskola, óvoda és az emeleti szolgálati lakásokkal kapcsolatos, Jánszky és Szivessy pecsétjével ellátott elszámolási tervek, melyek 1926 októberében készültek. Az építkezési munkák 1927-ben folytak. A sajtó több ponton kifogásolta az építkezést (iskola elhelyezése, fűtés, vízvezetékrendszer), melyeket az építészek cáfoltak. Az iskola bebútorozása sokat késett, mivel a község és a minisztérium nem tudott megegyezni abban, hogy ki viselje a berendezés költségeit. Végül Klebelsberg Kunó kultuszminiszter „méltányos összeggel” (24 000 pengő) hozzájárult a költségekhez. A bútorozási munkákat a pestszentlőrinci állami iskolákban Kenéz István és társai végezték.
Az épület két egyemeletes tömegből áll, melyeket középen földszintes árkádsor kötött össze. (Mára ezt szalagkeretes ablakokra cserélték ki és beüvegezték.) Homlokzatain sokszemes íves és téglány alakú szalagkeretes ablaknyílások váltakoztak. A szimmetrikus főhomlokzat hangsúlyos eleme az első emeleten elhelyezett 1–1 erkély, illetve – a csak a terven látható – 4–4 oszlop által tartott lugas. A terveken berajzolt díszítőmotívumok – ornamentális füzérek, tondók – ma már nem láthatók.
Az épületegyüttes bal oldali része óvodának készült, emeleti részén alakították ki az igazgatói és óvónői lakást is. A földszinten iskolaszolgai lakrész kapott helyet. A jobb oldali szárnyon hat tanterem volt, a két részt fedett folyosó kötötte össze. A magas talajvíz miatt a pince nem épülhetett meg. Az iskolai részt 1927-ben, az óvodai részt 1928-ban nyitották meg.
1927-ben a Képzőművészet című folyóirat így ír az épületről: „A Pestszentlőrincen épült elemi iskola olaszosra emlékeztető formáival, fehér és rózsaszín falaival, rozsdabarna műpala tetőzetével színes hatást kelt.
Jánszky és Szivessy másik nagy pestszentlőrinci megbízása a polgári iskola tervezése volt. A város első állami polgári fiú- és leányiskolája az Állami lakótelepen nyílt meg 1922-ben, elhelyezését azonban a község nem tudta maradéktalanul megoldani. Végül 1926 márciusában a képviselőtestület a polgári fiú és leányiskola terveinek elkészítésére nyilvános tervpályázatot tett közzé a Vállalkozó Lapjában. A pályázaton nyertes Kapuszta Gusztáv építőmester nem vállalkozott a részlettervek elkészítésére és az építkezés műszaki ellenőrzésére. A képviselőtestület ezért a második díjas Jánszky és Szivessy építészpárosnak adta a megbízást.
Jánszky és Szivessy terveit Budapest Főváros Levéltára anyagai között találtuk meg. A terveket a pestszentlőrinci képviselőtestület 1926 májusában tárgyalta és júliusban fogadta el. A terveken az építészek pecsétje és aláírása, illetve a kivitelező, Kapuszta Gusztáv pecsétjeszerepel.

piros

Az iskola 1927-ben épült fel. A berendezésre azonban nem jutott pénz, ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy az elkészült épületbe a községháza költözzön be. A döntés oka az volt, hogy megakadályozzák a pénzhiány miatt berendezés nélkül, üresen álló iskolaépület állapotának romlását. Végül 1928-ban kedvező fordulatot vett az iskola felszerelésének finanszírozása: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 80000 pengő segélyt ítélt meg az iskola bebútorozására. A munkákat Kenéz István vezetésével helyi iparosok nyerték el. Az épület összköltsége 324000 pengő volt, az építkezésen Jánszky és Szivessy műépítészek kivételével csak helyi iparosok és munkások dolgoztak.21 A polgári fiú- és leányiskola épületének ünnepélyes átadására 1929. január 6-án került sor. Az Állami lakótelepről végre ide költözhetett a polgári iskola: a lány-tagozat igazgatója Hipp Mariann, a fiú tagozaté Gyárfás Károly volt.
A megnyitó a kapcsán a helyi sajtó több ízben is foglalkozott a polgári iskola épületével. Elismerően írt az épület kialakításáról: „minden tekintetben jól sikerült, s a kor színvonalának megfelelő”, „úgyszólván kultúrpalota”.

A levéltári anyagban található tervek a mai állapothoz nagyon hasonló kialakítást mutatnak. (Azzal az eltéréssel, hogy az épülethez később hátul merőlegesen csatlakozó L-alakú hozzáépítést kapcsoltak.) Az összetett tömegű és tetőkiképzésű, szabadon álló, kétemeletes épülethez hátul udvar társul. A szimmetrikus főhomlokzat lényeges szervező eleme a két bejárat (eredetileg külön a fiúk és a lányok számára készült). A bejáratok az erősen kiugró középrizalit két oldalán helyezkednek el. A kétszárnyú faajtók felett a csúcsíves mezőben cserépből kiinduló, tulipános növényornamentika kapott helyet. A kapukra rímel a középrizalit feletti páros oromzatos háromszögformájú tetőlezárás. A bejáratokat követően két tengelyen keresztül visszaugrik a homlokzati sík, majd mindkét oldalon az öt-öt tengelyes, erősen kiugró sarokrizalit zárja a főhomlokzatot. A homlokzaton többszemes egyenes záródású, szalagkeretes és széles csúcsíves záródású ablakok váltakoznak. A hátsó homlokzat a főhomlokzat kialakításához illeszkedik. A sarkokon a főhomlokzathoz hasonlóan öttengelyes rizalitok helyezkednek el.
A homlokzat jellegzetességét építészeti kialakításán kívül díszítőelemei adják. A mókusból, hattyúból, illetve bagolyból kiinduló ornamentális füzérek az ablakok közében kaptak helyet. A csúcsíves mezőkben a bejárati ajtók feletti ornamentika jelenik meg. Jellemző a tulipánmotívum és az ebből kiinduló formák alkalmazása. Erre vonatkozhatott a korabeli elemzés is, mely szerint az épület „modern magyaros stílusával részleteiben is karakterisztikus.”

Jelen írásban – terjedelmi okok miatt – nem tértünk ki az építészpárosnak a községházára és a Piac tér rendezésére, illetve a református templomra vonatkozó elképzeléseire. Ezt későbbi tanulmányunkban kívánjuk részletesen elemezni. E rövid összefoglaló azonban mutatja, hogy Jánszky és Szivessy fontos szereplői a két világháború közötti pestszentlőrinci (iskola)építkezéseknek.

Hír naptár

« Január 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Csatlakozz közösségünkhöz