Fegyelem, rend és meleg szív

Írta:  Fülep Erzsébet 2016.06.07.

„Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületért” díj elismerésben részesült az idén Sági Katalin Margit kémia tanár.

Sági Katalin Margit tanítványai legendákat mesélnek pedagógusuk mindenkire átragadó lelkesedéséről, izgalmas tanórai kísérleteiről, rendkívüli szakmai tudásáról és hatalmas empátiájáról.
Ezt meg tudom érteni, mert Anikó hihetetlenül nagy szeretettel beszél a hivatásról és kedves iskolájáról. Nem tévedésből írtam Anikót, mert bár Sági tanárnő hivatalos keresztneve Katalin Margit, ő az említett Anikót használja. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a nagymamájának nem tetszett a két anyakönyvezett név, ezért Anikónak szólította. Azóta is így ismeri őt mindenki.


Elbeszélget a gyerekekkel


A tanárnő mindig érdeklődéssel fordult a tanítványai felé, ami nemcsak múlt időben mondható, hanem jelenben is.
– Úgy érzem, hogy ketté tudtam választani a tanórai és az azon kívüli tennivalókat. Azt mondják, hogy szigorú voltam, pedig csak a tananyagot kértem számon – mondja mosollyal a szemében.
Fontosnak tartja, hogy a tanár beleérezzen a gyerekek helyzetébe, próbálja őket megérteni, mert akkor tud bánni velük és haladni az órán. „Felülről” nem lehet elérni semmit.

sk
– Látszik a gyerekek arcán, ha jó kedvük van, és az is, ha rossz. Mindkét esetben másképpen kell szólni hozzájuk. Egyik alkalommal óra után odajött hozzám egy tanítványom, és azt mondta, tőle még soha senki nem kérdezte meg, hogy mi van vele, milyen problémája van otthon – emlékezik vissza Anikó. – Jólesett neki, hogy érdeklődtem felőle. Ezt nem csupán kíváncsiságból tettem, tényleg érdekelt.
Az ízig-vérig pedagógus már kisdiákkorában tanárnak készült. Először a matematika felé hajlott, aztán, amikor az általános iskola nyolcadik osztályában kémiát kezdett tanulni, nagyon érdekelte ez a tantárgy is.
Végül az ELTE biológia-földrajz szakára jelentkezett, és úgy gondolta, hogy felveszi hozzá a kémiát is, de erre az órabeosztása miatt nem volt lehetősége.


Tatabánya után Pestszentimre


– Abban az időben, amikor elvégeztem az egyetemet, a fővárosi friss diplomás pedagógusoknak két évig vidéken kellett tanítaniuk – folytatja Anikó. – Így Tatabányára kerületem, majd amikor letelt a két év, visszajöttem Budapestre, hogy itt helyezkedjek el. Nagyon sok iskolát felkerestem, s végül a XVIII. kerületi Szélső Utcai Általános Iskolában, a mai Táncsicsban kaptam állást. Kémiát is kellett tanítanom, aminek örültem is.
Miközben Sági Anikó tanított, felvételi előkészítőre járt az ELTE kémia szakára. Nappali tagozaton tanult, úgy, hogy öt éven át négy napot tanított, két napig pedig az iskolapadban ült.
Ma is úgy gondolja, hogy jó döntés volt a három szak elvégzése, de a legjobban a kémiát és a földrajzot kedvelte. Miután néhány évig a Szélső utcai iskolában dolgozott, „áttanított” a Kisfaludy (ma Kapocs) és az Ady iskolába.
– A pestszentimreiek felét tanítottam – mondja.


Középiskolába vágyott


Nagyon szeretett Pestszentimrén dolgozni, de a szíve mélyén arra vágyott, hogy középiskolásokat oktasson, mert úgy érezte, ez a korosztály közelebb áll hozzá. Amikor felépült a Karinthy Frigyes Gimnázium, Hartai Sándor igazgató felkérte, hogy menjen az új iskolába kémiát tanítani. Természetesen boldogan mondott igent.

Anikó néni


Tanítványai hosszú évek múltán is szeretettel és hálával gondolnak a rendkívül magas elvárásokat támasztó, szigorú, de következetesen osztályozó tanárra.


Tanítványai hosszú évek múltán is szeretettel és hálával gondolnak a rendkívül magas elvárásokat támasztó, szigorú, de következetesen osztályozó tanárra.
Anikó ma már nyugdíjas, de visszajár a gimnáziumba az érdeklődő diákoknak kémiaszakkört tartani. Korábban azt tervezte, hogy addig tanít, amig az osztályban rendet tud tartani, és a diákjai jól haladnak az anyaggal. Elképzelését egy 2013-as kormányrendelet miatt nem tudta megvalósítani.
– Megértettem, hogy át kell adni a stafétabotot a fiataloknak, de ha évente csak négy-öt kémiatanár végez, és harminc-negyven elmegy nyugdíjba, akkor előbb-utóbb tanárhiány lesz – teszi hozzá.
Sági Anikó meleg szívvel beszél a diákjairól, a Karinthy gimnáziumról, az iskola korábbi és jelenlegi igazgatójáról, a kollégákról. Miként ők is róla...


Szigor és szeretet


– A fegyelem és a rend nagyon sokat jelent Anikónak, ugyanakkor tanárként, osztályfőnökként teljes szívvel-lélekkel küzdött minden „gazemberért”. Örökre a szívembe zártam a karinthys csibetábornak azokat az előadásait, amelyekben Sági tanárnő az idősebb diákjai segítségével beavatta a kicsiket a rájuk váró, egyszerre vicces és komoly kémiaórák hangulatába. Feledhetetlenek számomra azok a táborok is, amelyek kedvéért még gyermekkora kerékpáros ismereteit is felelevenítette, vagy az ugyanitt megnyilvánuló alázatot, amellyel a konyhai munkákban segédkezett – sorolja Nemcsics Gyöngyi, a gimnázium igazgatóhelyettese. – Szeretettel és támogatással fordult minden fiatal kolléga felé, ugyanakkor nem röstellt segítséget sem kérni. Ennek köszönhetően, leküzdve minden ellenszenvét, végül még az elektronikus naplóval is sikerült megbarátkoznia. Mindannyiunk számára példaértékű volt és marad Anikó elkötelezettsége a diáknemzedék nevelése iránt, szeretete a tanítványok és munkatársai iránt, hűsége és lojalitása az iskola, a tudás átadása iránt.

Hír naptár

« Január 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Csatlakozz közösségünkhöz