A ’48-as honvédek példát mutattak Európának

Írta:  P.A. 2017.03.16.

Pestszentimrén is megemlékeztek március 14-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.

Pestszentimrén is megemlékeztek március 14-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A Vasvári Pál Kopjafánál Babucs Zoltán hadtörténész ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy bár a forradalmat keverték, annak gyümölce végül beérett, megteremtve a polgári Magyarországot.
VSZ 6540 copy
A szabadságharc során a magyarság összefogása egy olyan hadsereg gyors felállítását tette lehetővé, amely egész Európának példát mutatott az elnyomás elleni harcból.

Koszorúk a kopjafánál

 

Az 1848-49-es szabadságharcban hősi halált halt Vasvári Pál kopjafájánál Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata nevében Molnár Ildikó címzetes főjegyző és Galgóczy Zoltán alpolgármester helyezett el koszorút. Szintén koszorúval emlékezett Kucsák László országgyűlési képviselő, Bauer Ferenc (PVÖ), Pilcsák Csaba József (XVIII. kerületi Kormányhivatal nevében), Tóth Kálmán és Sebes Emil (Vasvári Pál Polgári Egyesület), Torma Beáta és Nagy Károlyné (Fidesz), Kiss Róbert (KDNP), Makai Tibor (Jobbik), Pócsi Tamás és Varga Zsolt (LMP), Petrovai László és Somodi László (Párbeszéd Magyarországért), Bécsi IRchárd (Fidelitas), az Együtt Pestszentimréért Egyesület, a dr. Széky Endre Történeti Társaság és az Attila Unokái Nemzeti Hagyományőrző Egyesület.


Amint arra Babucs Zoltán rámutatott, a márciusi 12 pont egyik legfőbb követelése az volt, hogy az idegen katonákat vigyék el Magyarországról, a külhonban szolgáló magyar katonákat pedig hozzák haza. Gróf Batthyány Lajos vezetésével felállt az első magyar felelős kormány.


A veszélyekkel dacolva


Amikor világossá vált, hogy a délvidéki szerb mozgolódások miatt önálló fegyveres erőre van szükség, megkezdődött az első 10 honvéd zászlóalj szervezése. Ezek a katonák és az császári és királyi hadseregnek az országban állomásozó alakulatai indultak el a délvidékre, hogy a szerb lázadást leverjék.

VSZ 6531 copy
- Azonban a fiatal magyar honvédségnek égető szüksége volt harcedzett képzett katonákra, de a bécsi udvar ezt nem pártolta, az Európán végigsöprő forradalmi hullám miatt. Olaszországban 40 ezer magyar szolgált a császári és királyi hadseregben, többek között az 5. és a 7. huszárezred. Az ötödik ezrednek volt a parancsnoka Mészáros Lázár ezredes, a későbbi első magyar hadügyminiszter.
Jelentős létszámú katonához kellett szólnia 1848 őszén Kossuth Lajosnak. Nyáron ugyan több huszárezred hivatalos vezényléssel hazajött, de szeptember után I. Ferenc József már nem engedte haza a magyar katonákat. Kossuth küldöttei járták a helyőrségeket, hogy hazacsábítsák a huszárokat, akik közül sokan megkísérelték a lehetetlent, és az ellenséges túlerővel dacolva siettek haza.


Üzenet a győztesnek


A történész a hazaszeretet legszebb példájaként említette a jászkunokból álló 12. Nádor huszárezred katonáit, akik kisebb nagyobb csoportokban 650-en indultak Magyarországra.

VSZ 6512 copy
- Közülük csak 256-an érték el a magyar határt, a többieket elfogta a császári túlerő, vagy elestek a csatákban – mondta el Babucs Zoltán. – A külhonban szolgáló katonák még 1849. nyarán is jöttek haza. Az utolsó szökés Udvardi Ferenc huszár őrmester és 98 bajtársa nevéhez fűződik. Ők 1849. június 1-jén indultak haza és június 13-án, Kmety György hadosztályához csatlakozva részt vettek a győztes csornai ütközetben.
A magyar honvéd hadsereg felnőtt a feladathoz, és az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat végére az akkori Magyarország mintegy 90 százalékáról kiűzte a császári hadakat. A szabadságharc csúcspontja a Budai vár 1849. május 21-i bevétele volt, ami viszont egyben a küzdelem végnapjainak kezdetét is jelentette.

VSZ 6509 copy
- Ugyanezen a napon I. Ferenc József Varsóban segítséget kért Miklós orosz cártól. Letérdelt elé és kezet csókolt neki, ezzel is elismerve, hogy a császári és királyi hadsereg képtelen legyőzni a magyar honvédeket. Európa közben hallgatott – tette hozzá Babucs Zoltán. – Nem tűrhették, hogy létrejöjjön a független, önálló Magyarország, ezért magára hagyták szabadságharcot. Görgey Artúr végül 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert, de utolsó gesztusával a világ tudtára kívánta adni, hogy nem Ausztria győzte le a magyarságot, hanem a cári túlerő. Ezért Paszkievics hercegnek, a cári hadsereg főparancsnokának adta meg magát.
A szabadságharc leverése után alig 20 évvel végül mégis beérett annak a gyümölcse. Az 1867-es kiegyezés során létrejött a modern polgári Magyarország.

Hír naptár

« Augusztus 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

Csatlakozz közösségünkhöz