Egyetlen fa két virága

Írta:  Dz. J. 2018.06.05.

Kiállítás állít emléket a 90 éve születt Szécsi Margitnak, és felavatták a Kossuth téren Nagy László emlékkövét is.

Családtagok, barátok, művész- és pályatársak, jelenlegi és közelmúltbeli kerületi vezetők, valamint vendégek sokasága gyűlt össze a Kossuth téren május 28-án, Szécsi Margit költő születésének 90. évfordulóján. A „fényes szelek” nemzedékének kiemelkedő alkotója Pestszentlőrincen született, s gyermekéveit is itt töltötte. Emlékét a Kossuth téren mellszobor őrzi. A Tomory Lajos Múzeum – a költő élete és munkássága előtt tisztelegve – A látható ember címmel kamarakiállítást rendezett. E kiállítás-megnyitó szolgált alkalmul az pálya- és házastárs, Nagy László emlékkövének ünnepélyes felavatására is.

VAA 0309 copy

VAA 0308 copy

A rendezvényt Heilauf Zsuzsanna, a Tomory Lajos Múzeum igazgatója nyitotta meg, aki üdvözölte a résztvevőket, elöljáróban a családtagokat: Nagy Andrást, Szécsi Margit és Nagy László fiát, a kiállítás megrendezésének kezdeményezőjét; Ágh István költőt, Nagy László öccsét; Szélig Ferencet, Szécsi Margit testvérét. Elfogadta a meghívást Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Pálfy Margit színművész, Szécsi Margit költeményeinek hűséges tolmácsolója; a kerületünkben élő Vasy Géza irodalomtörténész, az Írószövetség elnökségi tagja; Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kő Pál szobrászművész. Köszöntötte Kéthelyi Mátyás irodavezetőt s valamennyi megjelent érdeklődőt. De köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lehetőséget és segítséget nyújtottak a rendezvény létrejöttéhez. Ezt követően – a Nagy László-szobornál – Mohai Gábor előadóművész tolmácsolásában hallgathattuk meg a költő Gyümölcsoltó című versét. Galgóczy Zoltán alpolgármester megemlékező köszöntőjében a költő életéből villantott föl képeket, bemutatva munkásságának kiemelkedő állomásait. Megemlítve azt is, hogy az emlékkő elkészítésére Kurdi János tett javaslatot még 2017 őszén.

VAA 0271 copy

VAA 0291 copy

Az ünnepélyesen fölavatott műalkotáson a költő egyik legismertebb versidézete olvasható: „Műveld a csodát, ne magyarázd”.
Az emlékkő leleplezését követően a vendégek átsétáltak a Pavilon Galéria épülete elé, ahol Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője kiállítás-megnyitó beszédében elevenítette föl Szécsi Margit alakját, hosszasan méltatva személyisége értékeit, költészetének „kozmikus” voltát. A költőt, akit „származása, életkörülményei, kora jóval inkább a porszemek közé és porszemsorsra kényszerítették volna, nem pedig kozmikus építkezésre”. Ám a benne rejlő erő s a szülői szeretet „igen hamar szárnyakat növeszt a szegénységből.” Személyes élete fölé a „kezdettől odaemelte az ember és a haza fogalmait”. Lelkiismerete és tehetsége hazájáért és Európáért egyaránt kiáltott: áthatva és vezérelve nemzedékének lendületétől. Ezt tanulta meg életének állomásain ugyanúgy, mint Felsőiszkázon, anyósától és apósától, erre ismert rá Nagy László „bajvívó erejében is”. E mindkettőjüket alakító és formáló erő tükrében ismernek valóban egymásra, és ebbe szeretnek bele halhatatlanul, közös életük végéig.

VAA 0331 copy
A kiállításon látható személyes tárgyak és tablók, a fotók, valamint rajzok csillagképeivel a versidézetek, címlapok s egyéb szövegek hűen mutatják be Szécsi Margit életútját, emberi, költői kiteljesedésének kiemelkedő állomásait. Munkássága, élete példája nem veszett el az 1990-ben bekövetkezett búcsújával, hanem hat, nevel, tanít és üzen a ma s az elkövetkező évtizedek versszerető olvasóinak egyaránt.
A rendezvény végén – Heilauf Zsuzsanna köszönő és zárszavait követve – Szécsi Margit Szellemtestvéreim című költeménye hangzott el Mohai Gábor előadásában.
A tartalmas és igen szép kivitelezésű kiállítás, mely Szabó Zsófia és Nagy András elhivatott és hozzáértő munkáját dicséri, szeptember 21-éig tekinthető meg a Pavilon Galériában.

Hír naptár

« Június 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Csatlakozz közösségünkhöz