A magyarság kapaszkodója Szent István

Írta:  B.Z. 2018.08.23.

A pestszentimrei Hősök terén emlékeztek meg a kerületi közélet képviselői az államalapításról.

A keresztény magyar állam megalapításának és fennállásának emléknapja tiszteletére rendezett augusztus 17-i koszorúzási ünnepségen a pestszentimrei Hősök terén emlékeztek a kerületiek Szent István királyra. Írásunkban az ünnepi beszédet tartó Marton József történész, filológus gondolataiból idézünk.

allam2

Az ünnepi rendezvényen megjelentek a kerület társadalmi és civil szervezetei, valamint a pártok képviselői. A Hősök terén részt vett az ünnepségen Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, Ughy Attila polgármester, dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyző, Lévai István Zoltán és Szarvas Attila alpolgármester, Hodruszky Csaba, a XVIII. kerületi Kormányhivatal vezetője, valamint Bauer Ferenc, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat elnöke.


Hétköznapi szent


Marton József történész, klasszikus filológus ünnepi beszédében azt a képet kívánta összegezni, amit a történelem Szent Istvánról tanít nekünk, ma élő magyaroknak. Arról a Szent Istvánról beszélt, aki Európa, de mindenképpen Közép-Európa szentje Skóciától egészen az ortodox világig. Arról a személyről, aki a magyarság kapaszkodója a morvaországi Székelyfalvától Moldváig, és aki a magyarok hétköznapjainak is emblematikus alakja, hiszen szentté avatásának ünnepnapja az idők során egybekapcsolódott az aratási ünneppel, a hálaadással, az új kenyér megáldásával.
Az ünnepi szónok Szent István színes alakjából azokat a mozaikokat emelte ki, amelyeket valós örökségünknek tekinthetünk. Az ezeréves hagyományt is alapul véve három ilyen jellemvonását hangsúlyozta Szent Istvánnak: szólt a bölcs államférfiúról, a határozott uralkodóról, s harmadikként a szent emberről.


Bölcs államférfi


A hagyomány legrégebbi vonulata, a középkori szál a bölcs államférfiút rajzolja meg Szent Istvánról, akinek már uralkodása kezdetén óriási szüksége volt a bölcsességére, hiszen olyan országot, fejedelemséget örökölt apjától, amely talán a magyar történelem legnagyobb válaszútján állt: megmaradni őseink hitében, lovon, kalandozva, vagy az idők jelére figyelve leszállni a lóról és fegyver helyett kapát ragadni, ősi hitünket is letéve beilleszkedni a korabeli keresztény Európába. Az, hogy ma megvagyunk, ennek a bölcs döntésnek az eredménye.

allam1
Amikor államot szervezett Szent István, nagyon tudatos, bölcs döntése volt az, hogy az egyházszervezetet önállóvá tette. Az államférfiúi életútjának összegzéseként tekinthető intelmeiben tíz sarkalatos pontban fogalmazta meg a bölcs államvezetés kritériumait. Az idegenek befogadásáról szóló hatodik pontra sok helyen hivatkoznak, de nem szabad elfelejteni, hogy az intelmek rangsorában az első a keresztény hit megtartása.


Nagyobb erőre bízta


Markáns képként maradt fenn Szent Istvánról a határozott uralkodó képe. A fiatalkori határozottsága megmutatkozott a trónra kerülésekor is, kétséget nem ismerő határozottsággal győzte le Koppányt, akit felnégyeltetett. Határozottsága mutatkozik meg a törvénykezésében és a trón továbbadásában is.
A magyar hagyományban azonban elsősorban szent emberként áll előttünk István király, aki a római egyház által kanonizált szent, vagyis csodák fűződnek a nevéhez, amely csodákat a magyar ember ezer éve bízvást kérheti – emelte ki a szónok. Ez a szent ember, aki bármennyire bölcs, bármennyire határozott, nagy hatalmú ember volt is, elismerte, hogy ő is csak ember, hogy van fölötte nagyobb erő. Szent István életútja tipikusan magyarnak mondható. Hasonlóan Szent Lászlóhoz, Mátyás királyhoz, Bethlen Gáborhoz, Rákóczi Ferenchez, a küzdelmes fiatalkor után a felelősségteljes meglett kor kilátástalan öregkorba torkollt. Ám ekkor egész életművét rá tudta bízni egy nála nagyobb erőre. A legenda szerint 1038. augusztus 15-én halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta az országot.


Magyarok kenyere


A Hősök terén megrendezett eseményen egy asztalon látható volt egy kenyér, aminek története az, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen idén is megszervezte a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági programját. Ennek keretében határon inneni és túli magyar gazdálkodók ajánlanak fel a maguk által termelt búzából, amely megőrölve, kenyér formájában jut el a hátrányos helyzetű gyermekekhez. Jelképes felajánlásként a XVIII. kerület is kapott egy 3 kilogrammos kenyeret, melyet augusztus 19-én, vasárnap az Együtt Pestszentimréért Egyesület által szervezett Szent István-napi utcabált megelőző ökumenikus szertartás keretében felszentelnek.


Az emlékezés virágai


A megemlékezésen koszorút helyezett el a Hősök terén Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata képviseletében Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán alpolgármester és dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyző, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat nevében Bauer Ferenc elnök, a XVIII. kerületi Kormányhivatal részéről Hodruszky Csaba hivatalvezető, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének nevében Szentiványi György budapesti elnök. Elhelyezték a megemlékezés virágait a pártok, a civil és a társadalmi szervezetek képviselői is.