Lengyelország harminc éve

Írta:  2011.12.19.
A hadiállapot lengyelországi kihirdetésére emlékeztek a Terror Háza Múzeumban. Ez alkalomból egy új film is közönség elé került.

Jaruzelski a korabeli felvételen
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Terror Háza Múzeum december 13-án a lengyelországi hadiállapot 1981. évi kihirdetésének 30. évfordulója alkalmából Gyertyák a szabadságért címmel nemzetközi konferenciát rendezett, amelynek keretében bemutatták Jacek Borcuch Minden, mit szerettem című filmjét is.
A konferencia résztvevői megtekintették azt az archív televíziós felvételt, amelyben Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke beszélt a Fehér Házban 1981. december 23-án. Az elnök a mondandóját nagyrészt Lengyelországnak szentelte, miután tíz nappal korábban Wojciech Jaruzelski tábornok kihirdette a szükségállapotot.
A filmvetítést követően Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter mondott köszöntőt. A sors különös egybeesésének nevezte, hogy ugyanabban az évben emlékezünk meg a lengyel hadiállapot bevezetésének 30. és az 1956-os forradalom 55. évfordulójáról.
– Az év első felében Magyarország, a másodikban Lengyelország töltötte be a soros EU-elnökséget. Ez is azt mutatja, hogy ez az év Közép-Európa éve volt. Amit a magyar nemzet 1956-ban tett a szabadságért és a demokráciáért, valamint amit a lengyel nemzet tett 1956-ban, 1968-ban, 1970–71-ben, 1980–81-ben, majd 1987 után a demokráciáért, az olyan erőfeszítés és érdem, amelyet büszkén mutathatunk meg Nyugat-Európának. Mi nem ajándékba kaptuk a szabadságot és a demokráciát, ezért nem kell tőlünk félteni azt, hiszen küzdöttünk érte, és meg is fogjuk azt védeni – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Krzysztof Kwiatkowski volt lengyel igazságügy-miniszter előadásában elmondta, hogy Lengyelországban a rendszerváltozáskor felfüggesztették az ügyészek munkaviszonyát, majd a Szolidaritás és az állampolgárok jelzéseit is figyelembe véve megvizsgálták, hogy közülük ki folytathatja a munkáját. Ötezer emberből összesen százan akadtak fenn a rostán. A bírók munkaviszonyát nem függesztették fel, a politikai pereket vezető katonai bírókkal szemben viszont vizsgálatot indítottak. Közülük hozzávetőleg százan önként távoztak a pályáról.
Krzysztof Kwiatkowski a beszédét követően a lengyel–magyar együttműködés és barátság jegyében egy húszéves – a Szolidaritás szakszervezet újjászületésével egyidős – zászlót ajándékozott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek és Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának.
Schmidt Mária előadásában arról beszélt, hogy Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár nemrégiben azt állította, hogy valószínűnek tartottak egy szovjet katonai intervenciót, ami a legrosszabb következményekkel járt volna a lengyel nép számára. Az egykori kancellár szerint Jaruzelski „a kisebbik rosszat választotta”, mert a hadiállapot bevezetésével megelőzte a szovjet intervenciót.
– Vlagyimir Bukovszkij (a szovjet emigráció kiemelkedő képviselője, emberjogi aktivista – A szerk.) Moszkvai per című könyvében viszont dokumentumok egész sorával bizonyítja, hogy azon az 1981-es télen a Szovjetunió nem készült invázióra Lengyelország ellen – hangsúlyozta a főigazgató. – Nem volt ereje hozzá, de nem is állt szándékában, hogy ő oldja meg a lengyelországi helyzetet a lengyel elvtársai helyett. A lengyel nép ezúttal nem maradt egyedül. Maga mellett tudhatta a világ egyik legerősebb szuperhatalmát, az Egyesült Államokat. A szocialista testvérországok fiataljainak és ellenzéki érzelmű embereinek támogatását, a többiek szimpátiáját. És mellettük állt II. János Pál pápa, a korábbi krakkói érsek is.

Krzysztof Kwiatkowski zászlót adományozott Navracsics Tibornak

Mint Schmidt Mária elmondta, a szovjetek gazdasági lehetőségei túlságosan behatároltak voltak a politikai ambícióikhoz képest.
Az a tény, hogy a Szovjetunió nem merte a lengyel helyzetet a budapesti, illetve a prágai módón, vagyis nyílt katonai megszállással „megoldani”, Reagan számára egyértelművé tette: a kommunista rendszer nem bízik többé önmagában. Mire Gorbacsov átvette az irányítást, a szovjetek mozgástere minimálisra zsugorodott, és nyilvánvalóvá vált, hogy többé nem befolyásolhatják a jövőt.
Horváth Miklós hadtörténész a magyar dokumentumok tükrében beszélt a lengyelországi hadiállapotról, Vajda Mihály filozófus pedig A Jaruzelski-puccs, ahogy én láttam címmel tartott előadást.
A konferenciát követően Jacek Borcuch Minden, mit szerettem című filmjét láthatták a résztvevők, s a vetítés előtt Mészáros Márta filmrendező bevezető előadást tartott.

A lengyel hadiállapot

A hadiállapotot 1981. december 13-án vezették be a szocialista rendszer elleni tömegmozgalom felszámolására. Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, kikapcsolták a telefonokat, este 10 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat rendeltek el. A titkosszolgálat a Szolidaritás csaknem valamennyi vezetőjét letartóztatta és internálta, élükön Lech Walesával, a szakszervezet alapítójával.
A Szolidaritás illegalitásba kényszerült, a lengyel társadalom gyakorlatilag kettészakadt. A hadiállapotot 1983 januárjában felfüggesztették, majd júliusban feloldották, az internáltakat hazaengedték.
 

Hír naptár

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Csatlakozz közösségünkhöz