Ázsiai utazás képekben

Írta:  2013.04.18.
Hincz Gyula Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, grafikus alkotásaiból immár negyedik alkalommal nyílt kiállítás a Fehéren Feketén Galériában.
Igazi kuriózumnak számít, hogy a főváros külső kerületében, egy mellékutcában működjön magángaléria, ahol ráadásul évről évre Hincz Gyula tematikusan válogatott alkotásaiból kaphatunk ízelítőt.

– Fantasztikus érzés, amikor a fehér falra felkerül az első kép – mondta Nádasdi Mihály szobrász, a Fehéren Feketén Galéria tulajdonosa. – Ez igazi katarzis! Ilyenkor a képekkel különös kapcsolatba kerülök, és olyan érzés tölt el, mint amikor négyszemközt meleg hangú beszélgetést folytatok valakivel…
A kiállítást rendező galériatulajdonos elárulta, hogy ő „öltöztette fel” alkalomhoz illően a képeket, elkészítve az egyforma kereteket és a paszpartukat. A legutóbbi alkalommal Hincz Gyula erdélyi képei voltak láthatók, ezúttal pedig az ázsiai úti élmények hatására készült alkotásokat – elsősorban grafikákat és néhány akvarellt – bocsátott a galéria rendelkezésére Hincz Jenő, a művész unokatestvére.
Nádasdi Mihály örömébe egyetlen bánat vegyül: változatlanul nem érti, hogy a kerület vezető művészei miért nem kíváncsiak Hincz Gyula képeire.

A hagyaték

Hincz Gyula 1980-ban felajánlott 107 alkotást Vác városának. 1986-ban bekövetkezett halála után az örökösök – elsősorban unokaöccse, Hincz Jenő – jóvoltából a kollekció további több száz alkotással bővült, s így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, valamint kisplasztikát tartalmaz. A gyűjteményt ma a Váci Értéktár gondozza.
 

A Nagy Viktor művészettörténész által megnyitott kiállításon Kucsák László alpolgármester mondott köszöntőt, és Simándi Éva (fuvola), valamint Sáska Gábor (fagott) működött közre.

Az alkotások mellett részlet olvasható egy csaknem ötven éve megjelent újságból, amiből megtudhatjuk, hogy Hincz Gyula három és fél hónapot töltött Kínában, Koreában és Vietnamban, ahonnan csodálatos élményanyagot hozott magával. „Véleményem szerint az európai emberek nem ismerik eléggé Kelet gazdag kultúráját, pedig sokat tanulhatnának belőle például a kifejezési mód tömör egyszerűségében, no meg gondolkodásmódjában is. A keleti ember tiszteli a természet alkotó erejét. Tiszteli a virágzó cseresznyefában, egy ember alakúra formálódott kősziklában, a madarak elegáns röptében. De tiszteli az ember alkotó erejét, tehetségét is” – nyilatkozta egykor a művész.


Hincz Gyula művészete

Hincz Gyula (1904-1986) 1922-ben kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Rudnay és Vaszary iskoláján nevelkedett. Tehetségét meglehetősen korán felfedezték, már 1929-ben kiállított a berlini Sturm Galériában. Ezt számos egyéni és csoportos bemutatkozás követte, rendszeresen részt vett a Velencei Képzőművészeti Biennálén. Munkásságára nagy hatást gyakoroltak külföldi tanulmányútjai (Párizs, Róma, Afrika, Kína, Vietnam, Chile). Vonzották a 20. század első felének irányzatai, legtöbbjükben kipróbálta magát, mégsem fogadta el, ha valamelyik stílushoz sorolták a szakértők. Forradalmi egyénisége nem engedte, hogy bármelyik társasághoz, csoportosuláshoz csatlakozzon. „Átmeneti korszakban éltünk, a művészetnek sem volt egyetemes stílusa s valamiféle általános készülődés izgalma sűrűsödött a levegőben. Engem s valószínűleg nem csak engem, állandóan nyugtalanított az a kérdés, milyen is lesz a jövő társadalmának kifejezési formája. Szükségszerűen meg kellett tehát ismerkednem minden művészeti iránnyal és mozgalommal, de egyik sem volt rám olyan végzetes hatással, hogy egy sajátosság kimunkálásában megnyugvást lelhettem volna.”
 

 

Hír naptár

« Július 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          

Csatlakozz közösségünkhöz