Ízlelgettek, kóstolgattak

Írta:  2014.09.17.
A kedvezőtlen időjárás miatt az eredeti tervekkel ellentétben nem a Bókay-kert, hanem a Pestszentimrei Sportkastély adott otthont az elmúlt hét szombatján az immár negyedszer megrendezett Sportízelítőnek.

A kedvezőtlen időjárás miatt az eredeti tervekkel ellentétben nem a Bókay-kert, hanem a Pestszentimrei Sportkastély adott otthont az elmúlt hét szombatján az immár negyedszer megrendezett Sportízelítőnek. A helyszínváltozás valóban csak néhány percig okozott fejtörést a rutinos szervezőknek, mert gyorsan meglelték az új helyszínt, a Sportkastélyt. Igaz, szűkebb helyen, de itt is felvonultak azok a sportágak, amelyek várják a gyerekeket, kínálják magukat, hogy sikeressé tegyék a fiatalokat, a jövő bajnokait.

Az ízelítő előtti napon – amikor még minden „zűrös” volt – jegyezte meg az egyik profi szervező: sok jó sportág kis helyen is elfér.
Nos, igaza lett, mert másnap délelőtt tíz órakor már minden és mindenki tökéletesen felkészülve várta, hogy benépesítsék a kastélyt az érdeklődő ifjak, és hogy ha úgy alakul, akár „házasságot is kössenek” valamelyik sportággal. Az esetleges frigy boldogságáról ma még nem tudunk beszámolni, de nyolc év múlva akár már igen…

Baktató szürkék

Most még maradjunk kint a Sportkastély előtti füves téren, s nézzük, hogyan bizonyosodott be újfent, hogy az ember legközelebbi (sport)barátja a ló.
Két szürke baktatott körbe-körbe, nyergükben gyerekekkel, akiket ifjú hölgyek tanítottak arra, hogy hogyan is kell viselkedni a nyeregben.

Taps a polgármesternek

Ughy Attila a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban rendezett szűrőnapról érkezett a Sportkastélyba, így természetesen még jobban buzdította a fiatalokat a sportolásra, a mozgásra, mondván: „Ne kerüljetek oda, ahonnan most érkeztem, ne kerüljetek kórházba. Legyetek egészségesek, legyenek belőletek sikeres sportemberek.”
A szavait erős és őszinte taps követte.

A kis csapat Csepelről érkezett, s azon túl, hogy részben ebből élnek, barátai a sportnak, a lovas kultúrának. A vezetőjük elmondta, hogy már sok gyermek tanult meg lovagolni az iskolájukban, az ő nyergeikben.

Elnézve a két baktató szürke hátán ülő gyerekeket, lehet, hogy az ízelítőn is kedvet kaptak néhányan ehhez a valóban páratlan szépségű sportághoz.

Sportágdzsungel

No, akkor most irány a terem, a csarnok, a Sportkastély, amelynek a küzdőtere valóban a sportágak eldorádójává vált erre a napra, még az is lehet, hogy túlzottan.
Magyarán: az ízelítőn megjelenő 45 sportegyesület- és vállalkozás számára kicsit szűknek bizonyult a terep. Nem csoda, hiszen ezt a létszámot a préri nagyságú Bókay-kertre tervezték. No, de sok jó sportág…

Mi lesz veled, kisfiú?

Volt helye a Magyar Atlétikai Szövetségnek is, bár igencsak szűköske. Jobb híján helyből ugrottak távolt a gyerekek a szövetség ifjú szakemberének az irányításával.
Jött egy értelmes arcú 12 éves fiúcska, szembe nézve válaszoló, nem mellesleg helyből két méter körül ugró.
Amikor megkérdezték tőle, hogy mit sportol, azt válaszolta, hogy kosarazik. Kérdezték tőle, hogy nem atletizálna-e szívesebben, mire a hosszú lábú, jó testfelépítésű legényke: de igen, hol lehet? Bent a városban, valamelyik belsőbb kerületben, mondták neki. Nem, az nem jó, az nagyon messze van inne, Imrétől – hangzott a szomorkás felelet.
Mielőtt továbbállt volna, ugrott még egyet, csak úgy helyből olyan jó kétmétereset…

Külön placca volt a küzdősportosoknak, külön a mozgáskultúrát és annak szépségét hirdetőknek, de ott voltak a Malév SC íjászai is, akik a nyár közepe óta felnőtt magyar bajnokra is büszkék lehetnek, s ott a pestszentimrei birkózók is, akik elsősorban a szumóban értek el szép sikereket mostanság. Az idősebbek felismerhették Szíjj Károlyt, vb- második és Eb-harmadik helyezett egykori öttusázót és vívót, és találkozhattak azzal a légpuskás legénnyel, Borbíró Balázzsal, aki egyelőre csak a diákolimpiai érmeire lehet büszke, de látva ezek tömegét meg az őt tanító édesapja fanatizmusát, megkockáztatható: a tanítvány egyszer akár le is győzheti a mester édesapát.

Célra tarts!

A lövők, a vívók és az öttusázók egyetlen hosszú molinó alatt foglaltak helyet, amin ez állt: Lőrinc 2000 SE. Az elnök, mellesleg az önkormányzat egyik sportreferense, Eszes János elmondta, hogy mivel a már létező öttusa-szakosztályukban amúgy is foglalkoznak a vívással és a sportlövészettel, érthetően önállóan is létre akarják hozni ezeket a szakosztályokat. A célra tartó, a párbajtőrt próbálgató gyerekek számát elnézve van is esély arra, hogy megleljék a sportlövő Hammerl László és valamelyik vívófejedelmünk utódját.

A sport örök társ

A színpadon nem akart szűnni a nyüzsi, egymást váltották a tékvandó-bemutatót tartó gyerekek, a cselgáncstudásukat megvillantók és persze a fintesztáncosok.

Eljött az „összenőtt” aerobicos duó, Schobert Norbert és Rubint Réka is. A már nem is olyan fiatal ember produkciójáról csak annyit: néhány decibellel halkabban és néhány kilóval kevesebbel tán jobban ment volna. A hölgyről, Rékáról azonban csak a legjobbakat. A mozgáskultúráját illetően is, meg különben is…
Az esemény fővédnöke az idén is Lévai István Zoltán alpolgármester volt, aki elmondta, hogy az elmúlt négy év során villámkarriert futott be a Sportízelítő.
– A Bókay-kertben minden évben egyre többen voltak, s itt, bár a terület miatt kevesebben vagyunk, mint lettünk volna odakint, telt ház van. Ez ugyanazt jelzi nekem, amit tavaly is meg mindig: a sport örök társa a fiataloknak.
Így is volt, mert még a délutáni órákra sem laktak igazán jól: újabb és újabb sportfalatokat próbáltak ki.
 

Hír naptár

« Szeptember 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Csatlakozz közösségünkhöz