Akiről szakrendelőt neveztek el

Írta:  2013.07.20.
Pintér Kálmán volt Pestszentimre első kinevezett községi orvosa. Tudta, hogy csak akkor biztos a szegény beteg gyógyulása, ha a felírt orvosság receptje alá annak árát is odacsúsztatja.
Pintér Kálmán 1893. október 9-én született Budapesten, és a római katolikus vallás szerint keresztelték. Apja még akkor elhunyt, amikor ő iskolába járt, édesanyjáról semmilyen dokumentumban nem esik említés. Gyakorlatilag árva volt. A közismert Piarista Gimnáziumban pont 100 éve, 1913. június 7-én vette át az érettségi bizonyítványt. Beiratkozott az egyetem orvosi karára, de közbeszólt az első világháború. 1914–18 között végigharcolta a frontokat.

Halálig maradt

A háború után visszairatkozott az egyetemre. Írásban nyilatkozott: „Gyámom nincs, magam nagykorú vagyok.” Segélyt nem kért, csak annyiban, hogy fél tandíjat fizethessen. Orvosi tanulmányait 1923. július 4-én fejezte be. (Együtt végzett dr. Krepuska Géza professzor István fiával).
Erre az időre datálható Soroksárpéteribe látogatása is. Csopey József községházi írnoknál érdeklődött a településről, a lakosság anyagi helyzetéről. „Úgy látszik kedvező képet festettem a községről, mert másnap eljött, és haláláig itt maradt” – mesélte a tisztviselő. Először magánorvos volt, majd Soroksár anyaközség 1924. április 30-án egyhangú szavazással nevezte ki Soroksár¬péteri (ma Pestszentimre) községrész községi orvosának. Az évek során nagyon sok betegpénztár orvosi képviseletét látta el: OTI, MÁV, Posta, Hajózás, Menhely, Kispesti Textilgyár, Gépgyárak, Dohánygyár stb. 1925-ben fogorvosi szakképzettséget szerzett.

Szegények orvosa

Az 1930-ban önállóvá váló Soroksárpéteri őt nevezte ki Pestszentimre első községi orvosának. Ő látta el a tisztiorvosi teendőket is településen. A „szegények orvosa” – mondta róla az imrei köznyelv. Kötelességének érezte, hogy meglátogassa a haldokló öreg nénit is. „Fogni kell a kezét” – mondta ilyenkor. Legendákat meséltek róla. Nem lehetett megelőzni a köszönésben, mindig előbb lendült a nagy karimájú kalapja, mint a szembejövőnek. Amikor idekerült, vékony volt, alakja az évek múltával mind fizikai, mind képletes értelemben növekedett. Amikor testsúlya már jócskán meghaladta a 100 kilót, homokfutó bricskára, hintóra ült a bicikliről. Messziről meg lehetett ismerni a féloldalasra ült homokfutóját. Csak úgy tudott kikapcsolódni, hogy a szabadsága idején külföldre utazott a családjával, mert ekkor nem kopogtattak az ablakán, hogy jöjjön, doktor úr! Majd tíz évig ugyanis egyedül látta el a 6–8000 ember gyógyítási és ügyeleti feladatait.

A gyógyítás volt mindene

A közéletben is meghatározó szerepet töltött be. Oszlopos tagja volt a képviselő-testületnek, minden egyesület, szervezet vezető tisztségviselőjeként olvasható a neve. Ingyen látta el a focicsapat, majd a kézilabdacsapat, a református aggmenhely orvosi teendőit.
Kiválóan ismerte fel a betegségeket, hallatlanul lelkiismeretesen gyógyított, a betegség teljes lefolyása alatt állandóan ellenőrizte a pácienst. A fáradtság nála ismeretlen fogalom volt, csak az eskü szelleme vezérelte, a beteg gyógyulása volt az egyetlen célja, minden mást ennek rendelt alá. Valószínűleg ez a megfeszített munka okozta korai halálát. 1940. június 10-én egy epeműtét után mondta fel a szíve a szolgálatot. Csupán 46 évet élt.
Több ezer imrei kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben. A vonatokhoz külön kocsikat kellett kapcsolni, valamint különbuszok vitték az imreieket a végtisztesség lerovására.
Dr. Pintér Kálmán népszerűségére jellemző, hogy az idősebb korosztály tagjai, akik még ismerték, csak szuperlatívuszokban beszéltek róla.
2010. március 3-án – a Széky társaság és a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat javaslatára – Pintér Kálmánról nevezték el az imrei szakorvosi rendelőt.

Hír naptár

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Csatlakozz közösségünkhöz