Erdélyi és felvidéki időutazáson vett részt sok diák

Írta:  2015.06.23.
Sikeresen pályázott hat kerületi általános iskola az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Határtalanul! programra. A Darus, az Eötvös, a Kandó és a Kassa iskola hetedik évfolyamos diákjai Erdélyben, a kastélydombisok a Felvidéken jártak tavasszal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hirdette meg a Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című pályázatot a diákok külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére.

Határtalan élmények

A Darus Utcai Általános és Magyar–német Két Tannyelvű Iskola diákjai romániai útjuk során többek között Bánffyhunyadra, Farkaslakára, a Gyilkos-tóhoz, Marosvásárhelyre, Nagyváradra, a Nyerges-tetőre és a Szent Anna-tóhoz tettek kirándulást.

– Megemlékezést tartottunk, koszorúztunk, és a diákjaink az adott helyszínen verseket, történeteket, legendákat adtak elő. A szállásunk Csíkcsomortánban volt, ahol a közvetlen szomszédságunkban egy gyermekotthon működött – mondta el Kóra Márta, a Darus iskola pedagógusa. – Mindenkit megérintett a személyes találkozás ereje, a tanulóink nagy szeretettel adták át az ajándékaikat. Különleges élményt jelentett Segesváron a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által felkarolt gyermekekkel való találkozás is.
– Magyar iskolákat is meglátogattunk, beszélgethettünk az ottani tanulókkal, tanárokkal – vette át a szót Sándorné Liptai Annamária pedagógus. – Diákjaink az ott élő fiataloktól magyar néptáncokat tanulhattak.
– Engem a székely emberek vendégszeretete ragadott meg – mondta Kakucsi Krisztián. – A két medvebocsra is örökké emlékezni fogok, ahogy minket figyelve, egymással játszva mentek el mellettünk.
– Nekünk, városi gyerekeknek, nagyon érdekes volt, amikor a buszunk a Békás-szorosban egy birkacsorda miatt megállásra kényszerült. Közelről láthattunk békésen legelésző teheneket is – mesélte Nagy Laura.

Székelyföldre kirándultak


Az Eötvös Loránd Általános Iskola 43 hetedik osztályosa „székelyföldi legendák” nyomában járt. A kirándulás előtt a diákok múzeumpedagógiai órán vettek részt a Néprajzi Múzeumban, és tanórákon is készültek az útra.

Határtalanul hetedikeseknek

A Határtalanul! program célja az, hogy a magyarországi diákok tanulmányutakon ismerjék meg a határon túli magyarság életét, kultúráját, mindennapjait.

– Erdélynek olyan természetföldrajzi, irodalmi, történelmi nevezetességeit kerestük fel, amelyek ezer szállal kötődnek a mondavilágunkhoz, jeles történelmi személyiségekhez, írókhoz, költőkhöz, tudósokhoz – magyarázta Kuba Gábor, az Eötvös iskola igazgatója. – Erdély szépségeinek felfedezése mellett megajándékoztuk a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskola diákjait, és a Böjte Csaba által alapított gyermekotthon lakóit is. Az utazás után, a nemzeti összetartozás napján a diákok élménybeszámolót tartottak itthon maradt társaiknak.

– Elérzékenyültem, amikor láttam, hogy a gyerekek mennyire összetartanak, mennyire szeretik egymást – mondta Varga Veronika.
– Ők nem érezhetik azt, hogy mit jelent az anya ölelő karja – vette át a szót Varga Lilla.
– Csodálatos, hogy a sok átélt fájdalom után is mosolyogva néznek a világra – folytatta Momand Benafsha. – Igazi testvérként gondoskodnak egymásról. Udvariasak, fegyelmezettek, segítőkészek voltak. Megtanultam, hogy megbecsüljem azokat a dolgokat, amiket az élettől kaptam.
– Kicsit feszülten éreztem magam, mert nekem megadatott az, ami nekik nem, vagy csak rövid ideig – fogalmazott Wittmann Katalin. – Nagyon szép helyen laknak, de ez nem helyettesíti a szüleikkel való szeretetteljes együttélést.

Sem a víz, sem az idő

Negyedik alkalommal indultak Erdély hegyei közé hetedikes diákok a Kandó Téri Általános Iskolából, ezúttal negyvenen.
– Az utunk mottója ez volt: „A víz szalad, a kő marad” – értékek mentén Erdélyben. A diákok a kirándulást megelőzően foglalkozásokon vettek részt, amelyeken Erdély történelméről, emlékhelyeiről, legendáiról, étkezési kultúrájáról, népművészetéről, természeti környezetéről és a mély emberi kapcsolatokról beszélgettek – sorolta Magyar Márta, a Kandó igazgatója.

Magyar Márta azt is elmondta, hogy a gyerekek a kiránduláson képet kaptak az észak-mezőségi és a gyimesi emberek életérzéséről, sok mindent megtudtak a népviseletről, a népművészeti motívumokról és a táncokról. A kirándulás alatt időutazást tehettek Erdélyben a 12. századtól kezdve egészen napjainkig azon értékek mentén, amelyek az emberi közösségek összetartó erejét adják, s amelyeket nem mos el sem a víz, sem az idő. A kandós diákok többek között Bálványoson, Brassóban, Csíksomlyón, Csíkszeredán, Farkaslakán, Fehéregyházán, a Gyergyói-havasokban, Homoródfürdőn („a borvíz útja”), Kézdivásárhelyen, Korondon, Tusnádfürdőn, a Nagy-Küküllőnél és Segesváron jártak.
– A gyerekeket leginkább a magasság és a mélység ragadta meg: a hegyek fennkölt magassága és az emberi kapcsolatok mélysége – tette hozzá az igazgatónő.

Ismeretszerzés játékosan

Hajviseleti és életvezetési tanácsokkal egybekötött irodalomóra Nagyszalontán, világraszóló természeti csodák és emberi alkotások Tordán, esőáztatta kultúrtörténeti túra és éjszakai városnézés Kolozsvárott, hegy árnyékolta hajnali hideg és melegszívű vendéglátás Torockón, várostrom Torockószentgyörgyön, lecke a diktatúrákról Nagyváradon. Ezek a legfontosabbak a sok-sok élmény közül, amelyekben a kassás diákoknak részük volt.

A Kassa Utcai Általános Iskola nem először pályázott sikerrel a Határtalanul! program támogatására. A három hetedik osztályból ezúttal 53 diák vehetett részt a négynapos kiránduláson.
– Rögtön az első állomáshelyünkön, Nagyszalontán ízelítőt kaptunk az életbölcsességekkel és rafinált humorral tűzdelt ékes erdélyi magyar beszédből, amikor az Arany János Emlékmúzeum idegenvezetője bemutatta, sőt érzékletesen „lefestette” Aranyt, Petőfit és a kort, amelyben éltek – mondta Puskás Tibor, a Kassa iskola pedagógusa. – A sok látnivaló, a sűrű, de befogadható mennyiségű program és a helyi emberek kedvessége garantálta, hogy az ismeretszerzés mindvégig jókedvvel párosuljon.
Az már csak „desszert” volt a sok élmény után, hogy Nagyváradon, az utolsó napon megtudhatták a kassások, hogy hogyan ejtette át a helyi lakosság Ceauşescut, Románia egykori diktátorát, hogy ne lássa meg, és ne romboltassa le az ország legnagyobb barokk templomát. Amikor a kommunista vezető a nagyváradi püspöki palotát akarta megtekinteni, a hátsó bejáratot villámgyorsan átalakították főbejáratnak, mert onnan nem volt látható a templom.

Magyar legendák, legendás magyarok

A Vajk-sziget Általános Iskola hetedik évfolyamos tanulói Hódoss Henriette és Sirán Gergő osztályfőnökök kíséretével szintén keleti szomszédunkat keresték föl. A pedagógusok az utazás előtt felkészítő foglalkozásokat tartottak Erdély történelméről, irodalmáról, a Keleti-Kárpátok földrajzáról, az út során érintett tájegységek jellegzetességeiről, növény- és állatvilágáról. A gyerekek megtanulták a növényhatározó használatát, hogy felismerjék a Tordai-hasadék különleges növényeit. Jártak többek között Bánffyhunyadon, Borszéken, Csucsán, Körösfőn, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, a gernyeszegi Teleki-kastélyban, túrát tettek a jégbarlanghoz és a Medve-barlanghoz. A Madarasi-Hargitán elhelyezték a kopjafáikat, a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthonba pedig adományokat vittek.
Az előkészítő órákon a diákok kalotaszegi, mezőségi népdalokat, széki táncot tanultak. Székelykapukat rajzoltak, kis kopjafákat és koszorúkat készítettek, hogy azokat elhelyezzék az emlékhelyeken. Minden állomáshelyhez fűződött valamilyen monda, legenda, amelyeket drámajáték formájában eljátszottak.

A diákok így meséltek a kirándulásról:
– Nagyon kíváncsi voltam, milyenek az erdélyi emberek, szokások, tájak. Széki táncot tanultunk, erdélyi ételt kóstoltunk, megtanultuk a székely himnuszt és több népdalt is – mondta Barna Klaudia.
– Nekem a Teleki-kastély tetszett a legjobban, mert egy igazi gróf vezetett körbe minket – vette át a szót Kispál Regina.

Kedvet kaphattak a kiránduláshoz

A Kastélydombi Általános Iskola 7. évfolyamos tanulói felvidéki kiránduláson vettek részt. A gyerekek, mielőtt útnak indultak, kutatómunkát végeztek, hogy minél jobban megismerjék a határon túli magyarok életét, és minél több információval, élménnyel gazdagodjanak.

A diákok többek között Selmecbányán, Besztercebányán, Ólublón, Tátralomnicon jártak. Kirándultak a Csorba-tóhoz, felkeresték a Ólubló fölött magasodó lublói várat és Kassán a Rákóczi-emlékhelyet, amely annak a rodostói háznak a másolata, ahol az erdélyi fejedelem a száműzetésben élt.
A túrázók tízparancsolatának ismertetése után a csapat egy 560 méteres szintkülönbséggel nehezített 16 kilométeres túrán vett részt a Hernád-áttörésben. Ökoiskolásokhoz méltón a környezeti értékekre figyelve, egymást segítve teljesítették a távot. A legtöbb diáknak a túra, annak izgalma jelentette a legnagyobb élményt. A pedagógusok bíznak abban, hogy a gyerekek itthon is gyakrabban keresik majd fel az erdőt. A kirándulásról hazatérve, a június 4-i összetartozás napján a Felvidéken járt diákok bemutatták az általuk készített filmet a társaiknak, benne Szepsi községet és magyar nyelvű iskoláját. Bő egy héttel később az osztályfőnöki órán elemezték, hogy mit jelent számukra a magyar közösséghez tartozás.