Testvérvárosok

A lengyel testvértelepülésünkkel, a hét községet magába foglaló Dabrowa Tarnowskai Járási Önkormányzattal 2000 szeptembere óta sokszínű a kapcsolat. Az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények tapasztalatcseréjén túl a pihenni vágyók számára is számtalan lehetőséget nyújt a környék.

A horvátországi Nin városa Zadar megyében található, csodálatos tengerpartján kívül történelmi emlékekben is gazdag település.

Örményország története kevésbé ismert a magyar emberek előtt, pedig a kereszténység itt vált legkorábban államvallássá. A kerület testvérvárosa Artasat, az ország korábbi fővárosa.

A bulgáriai Neszebár már az ókorban is virágzó település volt. Csodálatos óvárosa a világörökség része. A kapcsolatot a két önkormányzat az elmúlt évben vette fel egymással, s idén várható a testvérvárosi szerződés aláírása. A Napospart Bulgária egyik legszebb üdülőparadicsoma. 2009. március 14-én került aláírásra a testvérvárosi szerződés Obzor várossal, Neszebártól kb. 40 km-re északra található.

A bajor Roding város A Bajor erdő egyik gyöngyszeme, Cham járásban található a Regen folyó partján. A testvérvárosi kapcsolatok keretében különböző civil szervezetek és intézmények küldöttei cseréltek már tapasztalatot és a nemzetiségi német oktatás támogatása az egyik kiemelt feladat, melynek keretében intézményeink sok segítséget kapnak a testvérintézményektől.

Önkormányzatunk 2004. március 12-én kötött együttműködési megállapodást San Nicola la Strada városával.




A dél-olasz San Nicola la Strada városa a Terra Lavoro síkságon fekszik a selyemiparáról híres Caserta megyeközponttól pár kilométerre, Nápolytól is alig 20 km-re.
A 20 ezer lakosú kisváros az ókori via Appia mentén keletkezett, amely az Appius Claudius konzul által építetett első római út volt Kr.e. 312-ben.
Az ősi via Appia majdnem kettészeli a települést, amelyet a XVIII. században alapítottak és még napjainkban is főként a mezőgazdasági tevékenység jellemez.
A vulkanikus talaj kedvez a szőlőtermesztésnek, az első házakat is tufából készítették a helybeliek.
San Nicola la Strada 1750-ben Casertával együtt Bourbon uralom alá került és a környező birtokok megvásárlása után kavicsbányát alakítottak ki a szomszédságában, ahonnan az épülő casertai királyi kastélyhoz szállították a köveket.
A település a II. világháború után indult igazán fejlődésnek: az ideiglenes államfő 1946-ban törvényben deklarálta a város saját igazgatáshoz, önkormányzáshoz való jogát, ezzel együtt közigazgatásilag az 1928-as királyi dekrétumban saját igazgatást nyert Caserta megyeközponthoz csatolták.