Fesztiváli műsor, karácsonyi hangulat

Written by  G.A. 2018.12.14.

Együtt ünnepelt hét kerületi nemzetiségi önkormányzat.

 

Nincs információnk arról, országszerte miképpen ünnepelnek a nemzetiségi önkormányzatok, ám mifelénk piros betűs ünnepnapnak számít a nemzetiségek napja. A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok által közösen szervezett rendezvényt december 8-án tartották a Kondor Béla Közösségi Házban.

VAA 7706 copy

VAA 7694 copy

VAA 7660 copy

Kíváncsiságunk a kezdési idő előtt meghozta első gyümölcsét. Az egymás iránti tisztelet és szeretet már a parkolóban, a járdán megnyilvánult. Az érkező vendégek saját nyelvükön vagy az összekötő kapocsként használt magyar nyelven, kézfogással, öleléssel és a hölgyek esetében puszival megtoldva üdvözölték egymást. A leggyakrabban elhangzó mondatok ezek voltak: A tavalyi nemzetiségi fesztivál óta nem láttalak! Nem volna jó évente többször együtt ünnepelni?
Ötödik alkalommal rendezték meg a kerületben a nemzetiségek napját/ nemzetek karácsonyát, bár a fenti kérdésnek igazsága van: évente csak egyszer.

Ötödik alkalommal

A terített asztalokkal dúsított színházteremben megtörténtek az utolsó simítások, a kötelező mikrofonpróba, és félkör alakban felsorakoztak a nemzetiségi önkormányzatok elnökei is. Az első köszöntőt és a programismertetőt Balogh Katarzyna, a XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tartotta, aki ezúttal is oroszlánrészt vállalt a szervezésben.

A nemzetiségek napja

A kerületi nemzetiségi önkormányzatok karácsonyi rendezvénye kapcsolódik december 18-ához. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította ezt a dátumot – a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat elfogadásának napját – a nemzetiségek napjává.


A központi helyen elhelyezett adventi koszorú két gyertyáját Tivadar Mihály részben ruszin származású görögkatolikus lelkész gyújtotta meg. Két nyelven mondta el áldását és karácsonyi üdvözletét. A köszöntések sorát Szarvas Attila, a nemzetiségekért is felelős alpolgármester zárta:
– Az adventi várakozással összhangban nálam egyfajta nyugalom veszi át a dolgosabb, zűrösebb időszakok helyét. Gondolom, ez önökkel, veletek is megtörténik. Most érdemes visszagondolni az elmúlt hónapokra, mi mindent csináltunk jól, és mit kevésbé. Örömteli, egyben izgalmas dolog megismerni nemzetiségi társaink karácsonyi szokásait, megízlelni az otthonról hozott finomabbnál finomabb sütiket, a forralt bort. A 2014-es kezdéssel elérkeztünk az ötödik ünnepi alkalomhoz, és az idő múlásával egyre jobban tudatosul bennem is, mennyire gazdagítja a magyar népet, kerületünket a nemzetek harmonikus együttléte, együtt gondolkodása.

A hangvillától a Surdáig

Ne tekintsék pimasz megjegyzésnek, de sajnálhatják, hogy nem lehettek jelen a fesztivál-színvonalú műsoron. Nézzük, miről is maradtak le… A hangvilla csengő jelére egy hét darabból összeállított, a Liederschatz kórus által német nyelven előadott karácsonyi dalcsokorral vette kezdetét a gálaműsor.
A Szerb Színház művészei olyan énekszámokkal lepték meg a nagyérdeműt, amelyek mozgásra ingereltek minden mozdítható testrészt. Találják ki, mekkora volt az ováció, miután a magyar nézők egyik kedvenc sorozatának betétdala hangzott el. A „Surda-sorozatról” beszélünk…
– Nem vagyok ruszin, ám most büszkén képviselem a közösségüket – mondta az az énekesnő, aki szép hangon, szép előadásban három ruszin dalt adott elő magyar nyelven.
A csepeli örmények elnöke, Szárkiszján Ádám hegedűművész vendégként lépett fel a Kondorban. Hegedűjátéka vastapsot érdemelt.
Lengyel barátaink remek műsorszámaikkal hozták a formájukat, szórakoztatásból ismét jelesre vizsgáztak.

Volt ki táncolt, volt ki búsult

A görögök versmondója egy olyan saját verset szavalt el, amely egy színes, tarka tengerparti világot mutatott be. Valami megmagyarázhatatlan képzelőerő sugárzott a versből és az előadóból is – mindezt azért említjük, mert egy vak emberről volt szó.
A Horvát Hagyományőrző Együttes olyan összhangban és vidáman adta elő több darabból álló produkcióját, mintha mindennap táncolnának csak úgy egymás örömére.
Akár hiszik, akár nem, sokak bánatára gyorsan elrepült a műsoros másfél óra.
A bánatosak közé tartozott Szarvas Attila is. Az előtérből besurranó illatok azonban számára is jelezték, hogy közeledik a vacsoraidő. Mielőtt átadta volna magát a kulináris élvezeteknek, megköszönte a kiemelkedően pazar műsort és a szervezők munkáját. Ezt követően – a görögkatolikus lelkész áldásával, ruszin nyelven elmondott Miatyánk után – szabad volt az út a terített asztalokhoz.