Fussunk össze az asztalnál!

Written by  K.Gy. 2019.10.01.

A kerületiek kedvelt őszi ünnepe lett a Szüreti Fesztivál.

Kettős célja volt az önkormányzatnak, amikor 2010 után hozzáfogott a pestszentlőrinci Kossuth tér felújításához: egy modern korzót létrehozni és feltölteni a parkot közösségi rendezvényekkel: élettel. A két célt máris elérte: a helyi közösség hamar megkedvelte a téren szervezett eseményeket.

szuret2

szuret3

szuret4

szuret5

szuret6

szuret7

– Szervusz! Kijöttetek? Azt hittem, elutaztatok a hétvégére – köszöntötte egymást két ismerős család szeptember 28-án késő délután a pestszentlőrinci Kossuth téren. Aki a hol fenyegetőnek tűnő, hol kifejezetten barátságos őszi időben körbejárta a teret, sok-sok jókedvű, beszélgető családot, baráti társaságot, szerelmes párt láthatott a III. Szüreti Fesztivál nyitónapján. A rendezvény hamar az itt élők kedvelt eseménye lett, amely jó alkalom a találkozásra.

A háttér

A 2010-es váltás után az új önkormányzat az első feladatai közé helyezte a Kossuth tér megújítását. A terület mindig zöld és szép volt, a pihenni, kikapcsolódni vágyók mindig szívesen időztek itt, de soha nem született egységes, átgondolt koncepció a tér hasznosításáról, illetve ha voltak is megfontolandó javaslatok, a történelmi fordulatok miatt nem valósulhattak meg. Az önkormányzat a főváros Tér_Köz pályázatán szerzett forrást a tér átalakítására, a tervezésbe pedig a lakosságot is bevonta: lakossági fórum, ötletpályázat tette lehetővé, hogy ki-ki beleszóljon a hely jövőjébe. A felújítás két ütemben zajlott, így – miközben az ősfás, parkos jelleg megmaradt – egy modern sétatér jött létre tetszetős sétányokkal, utcabútorokkal, kiállítóhellyel, kávézóval.

Sztárborász is jött

– A célunk az, hogy igényes termékek kerüljenek a közönség elé, hogy a fesztivál a minőségi borfogyasztás kultúráját ismertesse meg a látogatókkal – ezt Galgóczy Zoltán alpolgármester, a fesztivál ötletgazdája nyilatkozta még 2017-ben, az első fesztiválra készülődve.

Az év bortermelője Lőrincen

Elhozta borait a fesztiválra a népszerű és elismert szekszárdi borász, Mészáros Pál is: a szuper- és hipermarketekben elérhető termékei mellett igazi ritkaságokat is letett a lőrinciek asztalára. Ilyen volt a malbec fajtából készült Latino vagy a Bodzási-dűlőből való kékfrankos. A 2016-os év különösen jó esztendő volt Mészáros Pál számára, hiszen ekkor két cuvée-vel is nyert díjat, az egyikkel a francia borvilág központjában, Bordeaux-ban.


A szervezők a vállalást teljesítették: a rendezvény célja soha nem az volt, hogy reprezentatív kínálatot adjanak a magyar borokból, hanem az, hogy különleges, minőségi termékeket mutassanak be. Idén alföldi kézműves borászatok hozták el a termékeiket, de itt volt a boraival a szekszárdi Mészáros Pál is, aki 2016-ban elnyerte a hazai borszakma legrangosabb elismerését, a Magyar Borakadémia által évente odaítélt Az év bortermelője Magyarországon címet.

Manapság kevesen termesztenek szőlőt a kerületben, legfeljebb néhány kertben látni egy-egy sort, a szőlő- és borkultúra azonban igenis hozzátartozik Pestszentlőrinc és Pestszentimre történetéhez.

Krepuska és Mayerffy

Két kiváló kutató is foglalkozott szőlőműveléssel itt: az imrei Krepuska-telepnek nevet adó Krepuska Géza és Mayerffy Ferenc, akiről Ferihegyet nevezték el. A bor iránt érdeklődők számára ismert tény, hogy a XIX. és a XX. század fordulóján a filoxérajárvány gyakorlatilag kipusztította a történelmi borvidékeket, azokat később telepítették be újra. Ekkoriban jöttek rá, hogy a kvarcos homokban a filoxérát okozó kártevő elpusztul, egyes szőlőfajták azonban jól megélnek benne. Ekkor kezdődött meg a homoki fajták nemesítése, amelynek élharcosa volt a mai kerület területén birtokkal rendelkező két úr is. Mayerffy emellett serfőzdéket is működtetett, és mint komlótenyésztő a hazai nagyüzemi sörfőzés megszületésének egyik legfőbb bábája lett.

Először Lőrincen

A Szüreti Fesztivál egyik küldetése amellett, hogy a helyi közösség körében népszerű esemény legyen, az, hogy teret adjon fiatal előadók, csoportok bemutatkozására. Az idei kétnapos eseményen kiváló produkciókat láthatott a közönség, amelyek sorát esténként egy-egy sztár fellépése zárta.
– Tudják, milyen kerületi kötődése van a Kárpátia zenekarnak? – kérdezte Ughy Attila a színpadról szeptember 28-án este, a fesztivál első napjának főműsoridejében, néhány perccel a koncert kezdete előtt. A legtöbben kapásból mondták rá a választ: az énekes, Petrás János imrei illetőségű.
A polgármester így folytatta:
– A zenekar eddig csak Pestszentimrén lépett fel a kerületben, úgyhogy itt, Pestszentlőrincen ez a debütáló koncertjük. Jó szórakozást kívánok hozzá!
A nemzeti rock egyik legismertebb csapata csurig megtelt nézőtér előtt lépett színpadra. A két nap alatt számos más érdekes produkciót láthattak a fesztiválra érkező nézők. Érdemes megemlíteni Horváth Tamás vasárnap esti nagykoncertjét, illetve előtte a 100 Tagú Cigányzenekar kamarazenekarának fellépését.

„Volt birtokunk”

– A családomnak volt valaha szőlője a Balaton környékén – mesélte az ötven felé közelítő Tamás, akivel az egyik alföldi borászat termékeit fürkészve kezdtünk el beszélgetni az egyik pultnál. – A szocializmus idején elvették. A rendszerváltáskor a bátyámnak volt lehetősége arra, hogy valamennyit visszaszerezzen belőle, ő ma is borászattal foglalkozik. Én más pályára adtam a fejem, de a bor szeretete megmaradt. Mivel vagy húsz éve itt lakom a környéken, természetes, hogy kilátogattam ide, és már találtam is az ízlésemnek megfelelő bort: egy szekszárdi kékfrankost.
– Mi ezt a rozét kóstoltuk – mutatott az egyik palackra Piroska, aki Miklóstelepről rándult át ide. – Olyan selymes, lágy, engem inkább egy spanyol vagy francia borra emlékeztet, mint egy magyar borra.
Az ehhez hasonló beszélgetésekből rengeteg hangzott el a szüreti fesztivál két napja alatt, és nem csupán a borokkal kapcsolatban. A szervezők gondoltak azokra is, akik a sört kedvelik, és újra meghívtak néhány főzdét az augusztusban szokásos Kézműves Sörfesztivál kiállítói közül.
Akiket pedig sem a sör, sem a bor nem vonzott, illetve túl fiatalok voltak ahhoz, hogy alkoholos italokat kóstoljanak, kézműves foglalkozáson, játékokon vehettek részt, sőt a Thököly út túloldalán vurstli is várta őket.