Méltatlan viták a Krepuska név körül

Írta:  2012.04.16.
Minden érv amellett szó, hogy Krepuska Géza megérdemelten lehet egy ma még névtelen pestszentimrei terület névadója.
Sajnálatos módon a politika kereszttüzébe került a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat 2011-es döntése, miszerint az Alacskai út, Névtelen utca, Határ utca és Nemes utca által határolt területet
a jövőben Krepuska Géza-telepnek hívják. A névválasztás azért esett a fülgyógyászat atyjaként ismert orvos-tudósra, mert valaha az ő gazdaságához tartozott ez az imrei terület, és 2011-ben volt születésének 150. évfordulója.
Az elnevezést már 1991-ben is kezdeményezte a Széky Társaság. Ez akkor azért nem valósulhatott meg, mert a városrész képviselője nem tudta kimondani a Krepuska nevet. Most a helyi szocialista önkormányzati képviselők arra hivatkozva emelték fel a szavukat a névadás ellen, hogy az önkormányzat nem kérdezte meg a lakosság véleményét.

Mindig elismerték


A Krepsuka sétány ma
– A 2008-ban ismét kezdeményezett névadáskor azt kérte a kerület vezetése, hogy várjunk vele a kerek évfordulóig, de egy szóval sem említették, hogy addig tartsunk közvélemény-kutatást. Azért szomorú, hogy politikai vitává süllyedt ez a kezdeményezés, mert a Krepuska nevet politikai hovatartozás nélkül mindig elismerték. Egyrészt az első szabad parlamenti választások után döntöttek a Krepuska sétány névről, és a kerület szocialista irányítása alatt indították útjára a Krepuska szüreti fesztivált. Másrészt Pestszentimrén soha nem kérték ki a lakosság véleményét utca- vagy telepnévadással kapcsolatban. Az imrei közterületek megnevezésére való javaslattétel a PVÖ egyik elsődleges joga, a civil szervezetek delegáltjai a lakosságot képviselik. Arról nem is beszélve, hogy senkinek sem kell a személyi okmányába beíratnia a telep nevét – mondta Pándy Tamás, a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság elnöke.

Kilencgyermekes családapa

Pándy Tamás fontosnak tartja, hogy a kilencgyermekes családapa nevét sem Ferenc József idején, sem a Horthy-korszakban, sem a Rákosi-rendszerben nem bántották. Krepuska Gézát mindig tisztelték, elismerték a munkásságát, ezért is sajnálatosak a mondvacsinált ellenérvek. Ugyanakkor fölösleges is, hiszen a névadás a főváros hatásköre, s az szerencsés esetben tavasszal meg is történhet.
– Nem az Alacskai úti lakótelep vagy az Almáskert átnevezéséről van szó, hanem arról, hogy két – most alakuló – telepnek is nevet kell adni, és szerencsésebb volna, ha az egymás mellett fekvő három rész egy egységet képezne. Krepuska Gézának szoros kötődése volt ehhez a területhez, így adja magát, hogy róla nevezzük el ezt a kerületrészt. Ezzel a gesztussal is tiszteletünket fejezzük ki a neves professzor életműve előtt – mutatott rá Csabafi Róbert, a PVÖ elnöke. 
Az orvos

Krepuska Gézát a modern magyar fülgyógyászat megalapítójaként ismerik. Tanszékvezető tanárként évtizedekig irányította az egyetemi fülészeti klinikát. Neki köszönhető, hogy a fülgyógyászatot felvették a szigorlathoz kötött fő tantárgyak közé. Hallatlan mértékben visszaszorította a fülbántalmakból eredő halálesetek számát, és még ma is több operációs szisztémáját használják. Főműve, az 1936-ban írt Fülgyógyászat napjainkban is keresett szakkönyv. Pályája során több mint százezer embernek nyújtott segítséget a klinikáján. Páratlan módon 6000 aggyal kapcsolatos műtétet hajtott végre. Meggyógyított betegeinek számaránya a legmagasabb értéket mutatta Európában.


A macskakőtől a szőlőnemesítésig

Többek között Krepuska Gézának köszönhetjük a pesti macskaköves utcákat, ugyanis az ő macskalyuki bányájából kerültek ki a kövek. A borászatban is maradandót alkotott, az említett imrei birtokán hozta létre a szőlészetét és építette fel a szőlészet házát, amely egyébként Magyarország első betonépülete volt, és a mai napig is áll.
– Az 1800-as évek végén a filoxéra (szőlőtetű) kiirtotta a hegyvidéki szőlőkultúrát. Krepuska Géza itt, az imrei homokon oltotta, szemezte, nemesítette a szőlőfajtákat, mert a homokban megfullad a filoxéra. Kísérleteinek az lett az eredménye, hogy a homoki bor is kivívta azt az elismerést, amit korábban csak a hegyvidéki mondhatott magáénak. Egyébként neki köszönhető a cabernet szőlőfajta magyarországi elterjesztése is – mesélte a téma szakértője, Pándy Tamás, akinek hamarosan megjelenik a Krepuska Géza életműve című könyve. 



Hír naptár

« December 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

Csatlakozz közösségünkhöz