Gyárilag optimista

Írta:  Gönczöl András 2016.05.18.

Minyóczki Árpád: 34 éve a rendvédelem szolgálatában.

Zaklatott, lassan már állampolgári „joggá” erősödő stresszes életünk folyamán számtalan alkalommal álmodunk hegyekre-völgyekre nyíló ablakokról, madárfüttyös reggeli ébresztőkről, a kristálytiszta levegőről már nem is szólva. Ám azonnal jön is a zsigeri ellenérv: de a munkám a városhoz köt...

miny

Az egy-egy földrajzi helyváltoztatással járó döntés mögött gyakran szakmai kihívás sejlik. Mint ahogy Minyóczki Árpádnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Irota községtől, a Cserehát szívéből a XVIII. kerületi Rendőrkapitányságig vezető útján. A rendőr alezredes 2016. március 1-jétől Pestszentlőrinc-Pestszentimre első számú rendőre, a kerületi kapitányság megbízott vezetője.
– Mi tagadás, a szülőházam ablakai gyönyörű tájra nyíltak, csiripeltek a madarak, a tiszta levegőt pedig harapni lehetett. Irota lakóit névről, sőt becenévről is ismertem. Mindenkinek ilyen szép gyermekkort kívánok, és ha már ott éltem kamaszkorom végéig, jól teleszívtam magam egészséges energiával. No, de mi legyen az emberből Irotán? Elkerülhetetlen döntés előtt álltam, és Kazincbarcika felé vettem az irányt, ahol kitanultam a gépszerelő- géplakatos szakmát. Egy rövid kitérőt követően a Budapesti Finomkötöttárugyárban dolgoztam a szakmámban.

Egy kötöttárugyár nem képez rendőröket


– 1982-ben behívót kaptam sorkatonai szolgálatra. A sors keze is belejátszott, hogy a rendőri hivatást választottam. Egy honvédelmi és belügyminiszteri megállapodás lehetővé tette sorkatonák átminősítését a rendvédelem kötelékébe. Döntésemben egy ifjúkori irotai pozitív tapasztalat és a családi bátorítás is segített. A községünkben szolgáló körzeti megbízott munkáját és személyét őszinte tisztelet övezte, és ez a tény nem hagyott hidegen engem. Családi bátorítást a bátyámtól kaptam, aki már akkor rendőrként szolgált.

A vezetővé válás időszaka energia- és koncentrációigényes. Egy igazi szerető társsal az oldalunkon – hallottunk már ilyet vezetői pozícióban lévő emberektől – könnyebb a kitűzött célok elérése.
– Az 1985-ös esztendő a magánéletemben is örömteli változásokat hozott. Megházasodtam, egy Borsod megyei lányt választottam, aki még abban az évben egy leánygyermekkel, 87-ben pedig egy fiúval ajándékozott meg.

Felfelé a létrán


Egy árva csontcsillagtól eljutni az arany csillagokig nem tűnik egyszerű feladatnak. Vélhetően érvényes még az a szakmai körökben használatos minősítés, amely szerint a „szamárlétra” megmászói jobban értik és látják át a globális feladatokat, függetlenül attól, hogy éppen milyen rendfokozati jelzést viselnek a vállukon. Minyóczki Árpád is a falhoz támasztotta a létráját.
– Minden egyes, a létrafokon felfelé tett lépésemet sok tanulás és szakképzés előzte meg. Áldom azt a talán velem született képességet, hogy ezer és ezer oldalakat jegyzetelve, majd tüzetesen kidolgozva sosem kellett a fáradtság vagy a kiábrándultság miatt a földhöz vágnom a tanulni való anyagot. A 80-as évek elején az otthoni számítógép, mi több, a laptop használata finoman szólva nem volt még jellemző. Türelmesen és talán ennek révén hatékonyabban is vettem az akadályokat. Nos, igen, a csontcsillagtól az alezredesi rendfokozatig jutottam. 1982-től 98-ig a XV. kerületi Rendőrkapitányság állományában lépkedtem a létrafokokon. A rendvédelem számos területén dolgoztam. Újpalotáról kerültem 1994-ben a Rendőrtiszti Főiskolára, ahol 1997-ben sikeresen vizsgáztam. 1998-tól két és fél évig a zuglói kapitányságon közrendvédelmi osztályvezető voltam, majd 2001-től ugyanilyen beosztásban ismét Újpalotán szolgáltam. 2005-ben az akkori kapitányváltást követően kapitányságvezető-helyettesi megbízást kaptam. Visszagondolva az elmúlt harmincnégy szolgálati évre, amelyből harmincat a XV. kerületben töltöttem, őszintén kijelenthetem, hogy hűséges típus vagyok.

Irány a XVIII. kerület

A XV. kerület hűséges szolgálata már a múlté, Minyóczki Árpádra egy új kihívás várt egy új, kevésbé ismert kerületben. A jó közbiztonság alapelvárás Pestszentlőrinc-Pestszentimrén is. Azt beszélik, hogy a kapitány optimista, nyitott ember. Vajon hasznát veheti-e ezeknek a tulajdonságoknak az itteni munkájában?
– Optimizmusom, nyitottságom eleddig a hasznomra vált. Hát nem csak egy optimista ember képes előrehaladni? Rendőri pályafutásom alatt tiszteletet kaptam, tiszteletet adtam, bizalmat kaptam, és bizalmat adtam. Kapitányságvezetőként sem változik ez. Szerencsére kiváló szakmai csapatot örököltem az elődömtől, a rossz fiúkat mégiscsak a vezetésem alatt álló munkatársaim kapják el... Más vezető más prioritások: nyitás a lakosság felé, több rendőr az utcákon. Nem szerencsés csak szlogenként beszélni a szubjektív biztonságérzetről, van még mit tenni ez ügyben is. Fiatal és kevésbé fiatal munkatársaim egy és ugyanazon cél érdekében dolgoznak. Magam is minden adandó alkalommal „házhoz megyek”. Hiszem, hogy a rendszeres közvetlen találkozások, fórumok a kerület lakosaival felszínre hozzák a problémákat. Megismerve a közbiztonság kerületi helyzetét, a kitűzött célok elérése, megvalósítása egyszerűbb feladatnak tetszik. Jellemezze a bizalom, a bűnmegelőzés, a kölcsönös nyitottság Pestszentlőrinc-Pestszentimre mindennapjait.

.