A kövek emlékeztetnek

Írta:  2012.12.21.
Emlékművet állítani nemes feladat, ám egyben nagy kihívás és megrendítő élmény azoknak, akik olyan emlékhelyet építenek, mint amilyen idén novembertől a Hargita téren áll, és amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak neveit tartalmazó kőkockák alkotnak.
Az új, monumentális emlékmű az 1956-os forradalom 2354 hősének állít emléket. F. Kovács Attila Kossuth-díjas szobrász művének kockái az egykor a kerület utcáit fedő bazaltkövekből kerültek ki.

Kalandos kezdés

A létrehozáshoz rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, az önkormányzat képviselő-testülete a szeptember 27-i ülésen döntött az emlékmű felállításáról.
– A november 4-re kitűzött átadás miatt rövid idő állt a kivitelezési munkák elvégzésére, ezért nagy kihívást jelentett megszervezni a munkálatokat – mondta Márton Krisztina, az emlékmű létrehozásának projektvezetője, a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. műszaki vezetője. – Az építés október 3-án kezdődött el, és rögtön az elején nehézségbe ütközött. Mivel az emlékmű egy régi, több mint négy méter mély tűzivíz-tároló medencére épült, az eredeti terv szerinti alapozás nem volt megvalósítható, mert nem érte volna el a teherbíró talajréteget. Végül kútalapozással és gerendaráccsal oldottuk meg a stabil alapozást.

Összhangban a két csapat

Az áldozatok neveit felidéző köveket naponta szállították a helyszínre, s a központi vasbeton szerkezet és a kövek felépítése párhuzamosan folyt, ami nagy figyelmet és precizitást igényelt mindkét csapattól.
Az építés napról napra előre meghatározott, szigorú ütemben haladt, amit minden közreműködőnek be kellett tartania a sikeres befejezés érdekében. A kivitelezőket az időjárás szerencsére nem hátráltatta.
– Mindössze egyszer esett az eső, ami ugyan okozott némi fennakadást, de sikerült behozni ezt a napot is – mondta Márton Krisztina. – Az önkormányzat és az alvállalkozók is rendkívül rugalmasan álltak a feladathoz, amelyet velünk együtt kiemelt projektként kezeltek.
Az emlékmű sajátossága, hogy sok más mementóval szemben a nevek nem ábécé sorrendben helyezkednek el rajta, hanem a kockaköves szerkezet révén véletlenszerűen.
– Az építés során a bazaltkockákat keresve különös érzés volt, amikor egy-egy követ a kezembe vettem, és tudatosult bennem, hogy a nevek és az évszámok mögött egykor élt emberek vannak, akik a szabadságért áldozták az életüket – mondta Márton Krisztina.

Egységben a két kegyhely

A projektvezető szerint az egy hónapos megfeszített munka olyan emlékhelyet teremtett, amelynél a jövőben is méltóképpen lehet megemlékezni az 1956-os áldozatokról.
– Az elején sokan tartottak attól, hogy az emlékmű eltakarja majd Fadrusz János 1935 óta itt álló Krisztus-ábrázolását. Az átadás óta több helyi lakossal beszéltem, és egyöntetű vélemény volt, hogy a két kegyhely egységet alkot. Az 56-os emlékmű nem lett hivalkodó.
A mementó további különlegessége, hogy olyan ellenálló felületkezelést kapott, amelynek köszönhetően könnyű tisztítani. Az átadása óta már szinte kegyhellyé vált, egyre több mécsessel, gyertyával és virággal emlékeznek itt a hősökre.