Újabb 200 millió megtakarítás

Írta:  2013.02.11.
Eredményes volt az önkormányzat gazdálkodásának átalakítása: a 2011-es 500 millió után 2012-ben újabb 200 milliót sikerült megtakarítani.
Nem volt könnyű helyzetben a 2010 őszén felálló új városvezetés: a kerület kasszája ugyanis akkor nemhogy üres volt, közel 12 milliárdos tartozást mutatott. Mivel az elmúlt húsz évben az önkormányzati vagyon is sajnálatosan megcsappant, nem maradt más hátra, mint szerkezeti racionalizálással és erős költségvetési fegyelemmel lefaragni a kiadásokat azért, hogy a pénzügyi összedőlés elkerülhető legyen.

Mi folyt be?

− Egy önkormányzat működésének sikerét mutatja, hogy egyensúlyban tudja-e tartani a költségvetését. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, az önkormányzat rosszul gazdálkodik – summázta Hunyadi István városigazgató, aki rögtön hozzátette, nagyon könnyen felborulhat ez az egyensúly. – A képviselő-testület tervez, vagyis az év elején megszavazza a költségvetés tervezetét, ám a bevételek például nem mindig alakulnak a tervek szerint, és ez folyamatos újratervezésre kényszeríti az önkormányzatot.
A XVIII. kerületben például a helyben beszedhető adókból – vagyis a telek-, az építmény- és a gépjárműadóból – 300 millióval kevesebb folyt be a tervezettnél. Hasonlóképpen történt a főváros által beszedett, és a forrásmegosztás elve alapján a kerületek között visszaosztott iparűzési adóval is, amely a kerületi költségvetés harmadát, mintegy 6,5 milliárd forintot tesz ki évente.

Dr Lévai István Zoltán alpolgármester és Hunyadi István városigazgató

− A jó hír az, hogy az elmaradás kevesebb volt, mint korábban. Az előző években 300 millió fölött volt, idén viszont 100 millió alatt – közölte a városigazgató.
Mindez jól mutatja, hogy a költségvetési egyensúly csak a kiadás visszafogásával volt elérhető.
− Ezzel kapcsolatban sikerről számolhatunk be. Eddig mindkét évünket úgy zártuk, hogy a felhalmozott szörnyű adósság ellenére is szufficitesek tudtunk lenni. Az első évben 500 milliót takarítottunk meg, amit az adósságállomány csökkentésére fordítottunk. A 2012-es év megtakarítása 200 millió forint, amit most nem érdemes törlesztésre fordítani, hiszen az állam jelentős adósságállományt vállal át – magyarázta Hunyadi István.

Mit visznek el?

A tejjel-mézzel folyó Kánaán azonban még nincs itt, az állam sem ad ingyen semmit. Az adósságátvállalással együtt ugyanis több területen történt szerkezeti átalakítás, így más-más tételek kerülnek a mérleg két serpenyőjébe, mint korábban.
− Az iskolai pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő dolgozók a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól, vagyis az államtól kapják a bérüket. Ez a mi kerületünkben 1100 dolgozót érint. A kerületnél maradt azonban az intézményi infrastruktúra fenntartása, ami vaskos teher. Az iparűzési adót idén már egy új rendszerben osztja el a főváros, így hozzánk 6,5 helyett 6,1 milliárd kerül. A gépjárműadó 60 százaléka az államé mostantól, és megváltozott a normatív finanszírozás rendszere, ami azt jelenti, hogy 4 milliárd helyett mintegy 2,7 milliárdot kapun. Ha mindezeket mérlegeljük, azt látjuk, hogy a bevételcsökkenés meghaladja a kiadáscsökkenést.– foglalta össze Hunyadi István. Azonban a vészharangot is korai volna megkongatni. A költségvetési egyensúly megőrizhető a már említett állami adósságátvállalásnak köszönhetően.
− Az adósságátvállalással kapcsolatban fontos tudni, hogy az állam csak a banki hiteltartozásokat kívánja átvenni, és azt sem teljes mértékben. Biztosnak tűnik, hogy a fővárosi kerületektől 40 százalékot mindenképpen átvesz. Többet akkor, ha az önkormányzat emellett megfelelő érveket tud felsorakoztatni – mi is tárgyalunk erről. A XVIII. kerület hitel jellegű tartozása mintegy 8 milliárd forint. Ha ennek csak a 40 százalékát veszi át az állam, már akkor is egy 250-300 milliós kamatfizetési kötelezettségtől szabadít meg a 2013-as évre – foglalta össze Hunyadi István hozzátéve a legfontosabbat: − Az elmúlt két év előrelátó és fegyelmezett gazdálkodásának folytatásával a helyzet nem romlik, hanem határozottan tovább javulhat.

Mire futja?

− Az elmúlt két év gazdálkodásának egyik legfontosabb eredménye, hogy az önkormányzat nem vett fel több hitelt – foglalta össze dr. Lévai István Zoltán alpolgármester. – A korábbi gazdálkodás nagyon nehéz helyzetbe hozta a kerületet, és mindezt tovább súlyosbította, hogy a jelenlegi gazdasági környezet hatásai alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Ez nem a nagy fejlesztések kora! A cél az volt, hogy kevesebb pénzből gazdálkodjunk, de úgy, hogy a szolgáltatásaink színvonala ne csökkenjen. Ez sikerült.
Az alpolgármester szerint, noha az önrész erőteremtése is komoly erőfeszítést kíván az önkormányzattól, a pályázatok lehetőséget adnak arra, hogy a szigorú gazdálkodás mellett is történjenek fejlesztések.
− Igyekszünk minél több olyan KEOP pályázaton részt venni, amely az intézmények energetikai korszerűsítését segíti. Ezek a beruházások ugyanis a későbbiekben pénzmegtakarítást eredményeznek. Emellett Pestszentimrén óvoda, Erzsébet-Bélatelepen pedig bölcsőde épül, továbbá – a sportkoncepciónak megfelelően – új futballpályát kap a Thököly út. És legalább ennyire fontos az a lobbitevékenység, amelyet azért folytattunk, hogy végre a teljes kerület csatornázott lehessen. Nem mondunk le tehát a fejlesztésekről. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jó úton járunk – mondta dr Lévai István Zoltán