Megújuló Béke tér

Írta:  2013.04.05.
Ellenzéki képviselők beszélnek a Béke tér megújítását célzó fővárosi beruházásról.
A Béke tér fejlesztéséhez 590 millió forintot szavazott meg saját költségvetéséből a Fővárosi Közgyűlés, a XVIII. kerületi önkormányzat célja pedig az, hogy a terület mind közlekedési csomópontként, mind közösségi térként jobban szolgálja a lakosokat. Az önkormányzati képviselő-testület ellenzéki képviselőit arról kérdeztük, hogy mit tartanak a legfontosabbnak a leendő beruházás kapcsán.

Változó korok, változó igények

Petrovai László független képviselő rámutatott, hogy a Béke tér fejlesztése már több évtizede foglalkoztatja a kerület aktuális vezetőségét.

– Nehéz elfogulatlanság nélkül nyilatkozni a Béke tér fejlesztése kapcsán, hiszen iskoláskoromban naponta szálltam le itt az akkor még 35-ös számú buszról, s mentem a Kassa utcai iskolába – emlékezett vissza az önkormányzati képviselő. – A tér a lényegét tekintve keveset változott, holott a fejlesztése már akkor foglalkoztatta a kerület vezetőit. Emlékszem, hogy rajzórán papírmakettet kellett készítenünk arról, milyennek képzeljük el a Béke teret 25-30 év múlva. Metrómegállót, az Üllői útról a Ferihegyi repülőtér felé kanyarodó felüljárót terveztünk. Az idevezető metró alagútja a Határ úti elágazásnál betemetve várja a fejlesztést, talán mindörökre, a repülőtér bezárt 1. terminálja irányába pedig már miért is fordulna a forgalom?
Azóta sok idő eltelt, és az igények is változtak. Petrovai László szerint talán jobb is, hogy az akkori gyermeki elképzeléseikből semmi sem lett.
– Ennek tükrében leginkább azt tartom fontosnak, hogy a helyiek és fiatal szakemberek ötletei is beépülhetnek a tervezett fejlesztésbe. Fellelhető a korábbi vezetőség által is meghonosítani szándékozott közösségi tervezés kísérlete, és teret nyitunk a fiatal tehetségek előtt, hogy ötleteikkel hozzájárulhassanak egy élhetőbb kerület kialakításához.
A képviselő ugyanakkor örül annak, hogy a tér neve változatlan marad.
– Talán kevesen tudják, de pár éve még felmerült egy ellenzéki javaslatban, hogy a Béke tér és a Haladás utca neve is a rendszerváltozás előtti időkre utaljon. A kerület néhány más utcájának a lakosai nem ennyire szerencsések. A kormánypárti többség a petíciójuk ellenére épp most veszi el az utcáik nevét a kátyúk, illetve a járdákat feltörő gaz helyett – mondta a képviselő.
Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a fejlesztés nem hitelből történik.
– Számos önkormányzat vett fel hitelt úgynevezett közérzetjavító vagy presztízsberuházásokra. Az ő tartozásuk jelentős részét most az állam mindannyiunk pénzéből „vállalja át”. Kerületünk ezt nagyon helyesen elkerüli. A projekt finanszírozása mindazonáltal érdekes nagyságrendi egybeesést mutat a fővárosi tulajdonú FTSZV Kft. telekadó-tartozásának évek óta húzódó megfizetésével. Ennek behajtásával nagyobb összeggel rendelkezhetnénk szabadon, korlátozások nélkül, s azt talán fontosabb, jövedelmezőbb dolgokra költhetnénk, mint a Béke tér megújítása. Most célzottan kapunk 590 millió forintot egy olyan projektre, amelynek lényeges elemeiben, így tervezőjének és kivitelezőjének a kiválasztásában a főváros megtartja domináns szerepét, miközben cége tartozásának ügye a bíróságok és a jog útvesztőjében „elveszve” csúszik át egy teljes önkormányzati cikluson.

Bizonytalan megvalósulás?

Kőrös Péter, az MSZP önkormányzati frakciójának vezetője szemfényvesztésnek nevezte a Béke téri fejlesztés tervét.

– A híradások arról már nem szólnak, hogy a hatalmas összegből csak az a 10 millió forint biztos, ami a főváros 2013-as büdzséjében a tervek elkészítésére szerepel. Így félő, hogy a Béke tér rendezése ugyanabba a sorba fog tartozni, mint az Üllői úti füvesített villamospálya vagy a Havanna-lakótelepi posta építése, a sokadszorra beharangozott csatornázási projekt folytatásáról már nem is beszélve.
A képviselő szerint a Béke téri beruházásról szóló hírben és a többi nagy horderejű beruházásban két állandó közös pont van: az, hogy a megvalósulásuk bizonytalan, ugyanakkor kiválóan terelik el a figyelmet más problémákról.
– Játsszunk el a gondolattal, és nézzük meg, mi történne, ha ezen projektek bármelyike ténylegesen megvalósulhatna. Rögtön kiderülne, hogy a kerület jelenlegi büdzséje alkalmatlan a szükséges önrészek finanszírozására. A kerület idei költségvetése csaknem 5 milliárd forinttal kisebb, mint 2010-ben volt, ráadásul az 2013-as költségvetés az elfogadását követő második napon megbukott, amikor is egymilliárdos hiány keletkezett benne a felelőtlen tervezés miatt. A szomorú valóság tükrében az ezekről a beruházásokról szóló tervek jelenleg csak szemfényvesztésre és hitegetésre alkalmasak.
Kőrös Péter szerint a hibákból tanulni kell.
– A mögöttünk hagyott három év rávilágított arra, hogy a koncepciók hiánya és a kapkodó, felelőtlen tervezés hogyan vet vissza egy sikeres, fejlődő kerületet. Ennek eredményeként mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kerületünk lendülete megtört, és leginkább egy gazdátlan és koncepciótlan település képét sugározzuk magunkról. Így rendkívüli módon örülünk a Béke téri beruházásnak, de amennyiben ez nem a közakaratnak megfelelően valósul meg, vagy ugyanolyan előkészítetlen lesz, és a költségtúllépés fogja jellemezni, mint a tavaly az 56-os forradalom tiszteletére emelt emlékművet, akkor ezért a polgármestert fogja terhelni a felelősség.

Lehetőség a lokálpatriótáknak

Gönczöl András független képviselő úgy véli, hogy a fejlesztés során leginkább a kerületben élő tervezőket, kivitelezőket kell lehetőséghez juttatni.

– Egy ekkora összeget illik megfontoltan kezelni, elkölteni. De tegyük félre most a pénzt, és gondolkozzunk úgy, hogy a Béke tér sok ember számára, köztük nekem is, mint kerületi „gyüttmentnek”, szimbolikus jelentőséggel bír – mondta a függetlenként is konzervatív, nemzeti érzelmű képviselő. – Saját tapasztalataim alapján mondom ezt, hiszen nagyon sok, szívemnek kedves megemlékezés zajlott le eddig is a kopjafánál. Gondolok itt az október 23-i megemlékezésekre és a volt Fröhlich pékségnél lemészárolt civilekre emlékező fáklyás menetre. Mindig nagy izgalommal vártuk, hogy elmondhassuk itt, hogy elsősorban radikális szemlélettel mit is gondolunk a világról.
Gönczöl András szerint a Béke térre úgy is tekinthetünk, mint Pestszentlőrinc egyik kapujára.
– Ha már ennyi pénz érkezik erre a feladatra, akkor meg kell próbálni azt a lehető legjobban felhasználni, úgy, hogy a tervezésben és a kivitelezésben a helyi emberek, a gondolkodó és vállalkozó emberek közreműködése domináljon. Ez szép példája lehetne annak a gondolkodásnak, amely felértékeli, és a kellő helyén kezeli a kerületi vállalkozókat. Nem beszélve arról, hogy a kerületi emberek munkája még nagyobb kötődést hozna létre a tér és az itt élők között. Sőt Pestszentimrén élőként elmondhatom, hogy aki Lőrincről Imrére tart, annak szinte mindennap erre vezet az útja, így nekünk sem közömbös, hogy néz majd ki a tér, milyen lesz a hangulata, és mennyire tudjuk kihasználni.
A képviselő nem ért egyet azokkal, akik a tér nevének a megváltoztatását szorgalmazzák, szerinte ez egyáltalán nem időszerű gondolat, és érthetetlen is.
– Nem helyeslem az effajta erős túlkapást, mert abban egyetérthetünk, hogy a békével sem nekem, sem más politikai irányzatok képviselőinek nincs bajuk. Maradjon csak a Béke tér elnevezés. Az értelmes ember mindig is tudta, hogy mit jelent a béke, ezt nem sajátította ki senki. Vannak helyek, ahol szükséges a névváltoztatás, de ez a tér nem ilyen. Ha megengednek egy kissé cinikus megjegyzést, azt gondolom, hogy akinek baja van a békével, az legfeljebb nem áll majd meg, hanem átszalad a téren – mondta Gönczöl András.
Kiemelte, hogy tudomása szerint a legtöbb kerületi lakosnak kedves a Béke tér, például nosztalgikus élmények hatására, mert a környéken volt gyerek, vagy azért, mert munkába, iskolába menet, illetve az ügyeit intézve naponta többször is áthalad rajta.
– A legfontosabb tehát, hogy ez a fejlesztés eklatáns példája legyen a kerületi vállalkozók lehetőséghez juttatásának, és ehhez rendkívül előremutató, lokálpatrióta gondolkodást kívánok.