A járművek által elütött állatok jelentős gazdasági kárt okoznak az államnak. Minden elütött őz kiesik a vadásztársaság az évi kilövési tervéből, ami kevesebb bevételt és szabályozatlanabb állományritkítást jelent. Az őzek általában a szürkület leszálltakor kezdenek mozogni, így a látási viszonyok romlásával a vadgázolás veszélye is nagyobb. Kivételt képez ez alól két időszak, amikor nappal is láthatunk aktív állatokat. Ilyenkor az őzek nem foglalkoznak a rájuk leselkedő veszélyekkel, és figyelmetlenül közlekednek. Éves szinten a legtöbb vadgázolás is ebben a két időszakban történik.

Az első kiemelt időszak tavasszal, a territóriumfoglaláskor van. Ilyenkor az egyedek elszántan védik a kisajátított területeket a betolakodókkal szemben. Az őzbakok kaparásai, ágverési jelei vagy fákon hagyott szagjelei jelzik a határokat. Kerületünkben a legnagyobb gondot az okozza, hogy az erdőterület fokozatos beépítésével szűkül az állatok élőhelye.

Állati szerelem

A második rizikót rejtő időszak az üzekedési szezon. Az őzbakok március és november között aktívak ivarilag, de az üzekedési időszak július–augusztusra korlátozódik. Azt, hogy egy-egy bak hány sutával párosodhat ebben az időszakban, a nagyság, a minőség és a tavaszi terület foglalás alatt megszerzett rész megtartása határozza meg. A sutákat ez idő alatt elvakítja a szerelem, így gidáikat is gyakran magukra hagyják.
Bobák Attila vadőr elmondta, hogy a vadásztársaság kiemelten ügyel a lakott terület jelentette kockázatokra.
– Elsősorban a vadászterület szélén vadászunk, csökkentve ezzel az útra, lakott területre tévedő vadak számát. A vadászat a mindenkori vadászati rendnek megfelelően történik, kizárólag magaslesről. Leseink a lakóházaktól távol, a törvényben előírt távolságnál is messzebb találhatók. Emellett a terület szívében aktívan etetjük-itatjuk az állatokat, ezzel is befelé irányítva őket.
További kockázatot jelentenek az ebtartók, akik az erdőterületre érve megfeledkeznek a kötelező pórázhasználatról. A jó kondícióban lévő kutyák gyakran kergetik az állatokat a főút felé, télen pedig a hajszában kimelegedő vadak nemritkán tüdőgyulladásban pusztulnak el.

Mi a teendő, ha vadat gázoltunk?

Vadgázoláskor az első feladat az, hogy mindent megtegyünk a további balesetek elkerüléséért, biztosítsuk az utat a többi közlekedőnek. Ezután azonnal értesítsük a rendőrséget, mely intézmény közvetlen kapcsolatban áll az adott területhez tartozó vadásztársasággal. A kiérkező helyszínelők rögzítik a nyomokat, és igyekeznek megállapítani, hogy a sofőr a KRESZ-szabályoknak megfelelően vezetett-e. A gázolásról jegyzőkönyv készül, és megállapítják az elütött vad eszmei értékét. Az esetek nagy részében végül mindkét fél önmaga viseli a saját kárát.