A nyakkendő áll a középpontban

Írta:  2011.06.30.
A magyar EU-elnökség keretében rendezett utolsó kiállítás június 30-án nyílt meg a Budapest Galériában. Ennek főszereplője a nyakkendő, amelynek eredetét a horvátok a magukénak tudják.

 A nyakkendő, mint kihívás című kiállítás központi témája valójában horvát adalék a globális kultúrához. E kiegészítő viselésének első nyomai a XVII. század első feléig, az európai 30 éves háborúig nyúlnak vissza. A horvát könnyűlovasság ekkor ugyanis a francia király szolgálatába állt, s a horvát huszárokat a nyakukban hordott, jellegzetesen megkötött kendőről is fel lehetett ismerni.
A nyakkendőből később a pompaszeretetéről elhíresült Napkirály teremtett divatot, amely viselet népszerűsége azóta is töretlen: a felmérések szerint manapság naponta 600-700 millió ember hord nyakkendőt.
A kiállítás címére utalt nyitó beszédében Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, amikor azt mondta: a nyakkendő igazi kihívás az erősebbik nem számára. Először akkor, amikor kamaszkorban megtanulja a ruhadarabot megkötni, majd később, amikor már férfiként abban egy hölgy előtt tetszeleg.
A politikus hangsúlyozta: tulajdonképpen a nyakkendő az egyetlen férfi ruhadarab, amelynek nincs különösebb funkciója, mégis fontos, mivel „kiemeli a stílust, eleganciát ad az öltözetnek, és bizony mind a mai napig meghatározza a férfi státuszát is”. „Nyakkendője elárulja, ki-ki mennyit ér – bemutatja az embert, leleplezi lényét, tükrözi szellemét” – idézte Csomós Miklós a nagy francia írót, Honoré de Balzacot.
A tárlat különlegességei közé tartoznak például azok a rajzok, amelyek eredeti öltözetben, katonákat ábrázolnak nyakkendővel, vagy például a magyar EU-elnökség alatt a magyarok által a külföldi vendégeknek ajándékozott piros és zöld színű darabok – amelyeket amúgy Horvátországban gyártottak. A kiállított művek között ugyan nem szerepel, ám az eseményre kiadott prospektus címlapján látható a két nép, a horvát és a magyar közös hőse, Zrínyi Miklós, korabeli nyakkendőben.
A tárlat (amelynek nagy sikerét jelzi, hogy azt az elmúlt hét évben nagy érdeklődés közepette mutatták be Bosznia-Hercegovinában, Egyiptomban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Lengyelországban, Ausztriában, Bulgáriában, Németországban és Horvátországban is) anyagát jelenleg mintegy 150 műalkotás képezi, melyeket horvát és külföldi művészek készítettek.
Az eddig összegyűjtött művek több mint felét festmények teszik ki, de vannak köztük szobrok, installációk, videó- és filmalkotások is. Jellemző egyébként, hogy minden alkalommal a befogadó ország alkotói is képviseltetik magukat, így ezúttal magyar művészek munkáit is megcsodálhatják az érdeklődők.


Hír naptár

« December 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

Csatlakozz közösségünkhöz