Csendélettől a kozmikus képig

Írta:  2015.02.13.
László Elemér Arcok és tájak című kiállítása február 12-én nyílt meg a Rózsa Művelődési Házban.
László Elemér bár a belvárosban lakik, azonban immár 24 éve tagja a XVIII. kerületi Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársaságnak. A 84 éves alkotó a kiállításra portrékat, tájképeket, csendéleteket és vadon élő állatokat ábrázoló festményeket hozott.

A festő elmesélte, hogy Csillaghegyen nevelkedett a nagyszülei védőszárnya alatt. Ott kedvelte meg a természetet, ami az óta is közel áll hozzá. Már gyermekkorában érdekelte a rajz és az irodalom, azonban családi körülményei nem engedték, hogy továbbtanuljon. Miután a tanulás iránti vágya megmaradt, rendszeresen részt vett a TIT József Attila Szabadegyetem irodalmi és művészettörténeti előadásain.
– Gyakran látogattam a múzeumokat, kiállítóhelyeket is – mondta az alkotó. – Egy alkalommal Szabó Lajos Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tekintettem meg a barátommal és a képeket nézegetve mondtam neki, hogy nagyon szívesen tanulnék festeni a mestertől. Ő éppen ott állt mellettünk és ezt meghallotta. Meghívott a műtermébe, ahol megnézte a képeimet és miután látott bennem fantáziát, a tanítványává fogadott. Így amit tudok a festészetről, azt neki köszönhetem.
László Elemér 1962-ben Szegedre költözött, ahol emlékezetes esztendőket töltött el. Több nyáron át dolgozott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, mint díszletfestő, és több kollektív kiállításon is vett részt. Azonban 1971-ben vissza kellett jönnie Budapestre, de az ecsetet nem tette le.
Portrék, tájképek és csendéletek mellett szívesen fest kozmikus témájú képeket is.
Elemér a Láng Gépgyárban dolgozott egészen a nyugdíjazásáig, korábban a szabadidejében festett. Persze azóta már több ideje van arra, hogy a festészettel foglalkozzon. Számos közös és egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. A Benczúr utcai nyugdíjas klubban tíz éve rajzkört vezet, ahol kiállításokat rendez a tagok és kortársfestők műveiből. Munkássága elismeréséül több elismerő oklevelet kapott.