Országzászló

nov. 21, 2019

Pestszentimre centrumában, a Hősök terén áll az országzászló.

Tündérkert néven, 1911. június 4-én kerthelyiséges mulatóként nyílt meg az az épület, amely ma a Dohnányi Ernő Zeneiskola része.

A Havanna lakótelepen, a Szervét Mihályról elnevezett téren áll az unitárius templom.

BP18 demo cikk

nov. 21, 2019

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Mauris in ligula a ex cursus consectetur. Sed rutrum eu odio accumsan vestibulum. Morbi laoreet libero et ornare aliquam. Nulla in tincidunt leo, vel accumsan diam. Nullam iaculis dolor nec massa aliquam rutrum. Aenean vitae nisi condimentum, vulputate purus non, tincidunt dolor. Proin feugiat porta velit at luctus. Fusce sed est sit amet dui mattis pulvinar ac at tortor. In a magna pulvinar, fringilla leo id, porta nibh. Curabitur ultricies interdum lobortis. Nunc accumsan, nibh sit amet pharetra accumsan, diam magna tristique dolor, nec rutrum dolor nisi sed enim.

TV18 – A Bókay-kerti strand változatlan árakkal, minden nap 9-től 19 óráig várja a vendégeket.

Egyéni mandátumot szerző országgyűlési képviselő

kunhalmi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kunhalmi Ágnes
(
MSZP-PM, 15. OEVK)

 

Magyarország Országgyűlése

DÍSZPOLGÁROK

Somogyi László (1990) Kondor Béla (1993)  Bókay Árpád dr. (1996)  Nemcsics Antal dr. (1997) A színdinamika megteremtője. dr. Széky Endre (1998) Báró Eötvös Loránd  (1999)  
Deák Ferenc (Bamba) (2000) Többszörös magyar gólkirály, válogatott labdarúgó.  Hartai Sándor (2001)   Dedeó Gyula (2002)  Komlós Juci (2004)   Tóth Nándor (2005)   Papp József (2006) Békéssy Sándor (2007)  Iharos Sándor (2008)   dr. Krepuska Géza (2008)   Dr. Katona Béla (2009)  Kuhár Ernő  (2009)
Tekes Sándorné (2010) Kurdi Gyula (2011) Muraközy Tibor (2011) dr. Prokopp Sándor (2012) dr. Rajháthy Aurél (2013) Járainé dr. Bődi Gyöngyi a Vörösmarty Mihály Ének- Zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója (2014) Dr. Juhos Adrienne orvos (2014), v. Vitéz József  posztumusz (2015) dr. Balogh György (2016) dr. Maitz László (2016) Varjú Imre (2017)

PRO URBE DÍJ

Tóth Nándor (1992)   Dien Gizella (1996)   Járomi Mónika (1996)   Tekes Sándorné (1996)   Tomory Lajos (1996, 1997)   Grünwald Mária (1997), dr. Téglás Tivadar (1997)   dr. Téglás Tivadarné (1997)   Szász János (1997)   Buczkó Imre (1998)   dr. Tancsik Rudolf (1998)   László Józsefné (1999)  
dr. Bábosik Istvánné (2000)   Kiss Ferencné (2000)   Knizner Béla (2001)   Pilhoffer Ferenc (2001)   dr. Fónyad László (2002)   Városüzemeltető Kht. (2002)   Dalotti Tibor (2003)   Pándi Tamás (2003)   Dufek Jánosné (2004)   Járainé Bődi Györgyi (2004)   Kurdi Gyula (2005)   Horváth Gábor (2005)   Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta (2006)   Bujdosó István (2006)   Tébláb Táncművészeti Iskola (2006)   Magyar Márta (2007)   id. Mohai László (2007)   Varga István (2007)   Dr. Maitz László (2008)   Nazarjan Hamlet (2008)   Zatik József (2008)   Kálmán Katalin (2009)   Szili Sándor (2009)  
Dr. Feitl István (2010)   Iváncsics Géza (2010)   Zila László (2010) Cselovszki Jenő (2011) Fazekas László (2012) Botafogo Táncegyüttes (2012)Kiss László (2014) Dr. Mayer Lajos (2014), Chochol Károly (2015), Horváth Béla (2015) Vörös Árpád (2016)  Horváth Gábor (2017)  Huller Ágoston (2017)

GONDOSKODÁS AZ EMBERÉRT DÍJ

Mánits Lászlóné (1996) Kiss Ferencné (1996) Dr. Szállási János (1996)   Dr. Csermely László (1998) Czibere Károlyné (1998)   Kőfalvi Pál (1998)   Móró Lajos (1998)   Csontos Józsefné (1999)   Dr. Dora Péter (1999)   Dr. Mucsi Margit (1999)   Szabó Miklósné (1999)   Dr. Szebényi Attila (1999)   Dr. Szilvay Gézáné (1999)  
Dr. Fazekas István (2000) Haigl Béláné (2000)  Dr. Kocsis László (2000)   Sárosiné Kozma Kamilla (2000)   Varga Endréné (2000)   Dr. Wiedemann István (2000)   Digonné Kovács Ágnes (2001)   Dr. Juhos Adrianne (2001) dr. Maitz László (2001)   Metzné Ördög Aranka (2001)   Dr. Sury Gabriella (2001)   Napsugár Bőlcsőde Közössége (2001)   Dr. Sallay Éva (2002)    Csapó Lajosné (2002)    Temesvári Jánosné (2002)   Dr. Horváth Csilla (2002)   Juhászné Bojtay Adél (2002)   Osgyáni Piroska (2003)   Doglioni Tamásné (2003)   Monostori László (2003)   Palusin Józsefné (2003)   Tóth Imréné (2003)   Varga Jánosné (2003)   Balogh Györgyné (2004)   Dr. Findt Mária (2004)   Hétszínvirág Bölcsőde (2004)   Mikecz Tibor dr. (2004)   Szabó Endréné (2004)   dr. Szabó Gizella (2004)  Földvári Árpád (2005)   Kindián Pálné (2005)   Kutsera istvánné (2005)   Bóné Istvánné (2005)   Csorba Györgyné (2006)   Dr. Kovács Árpád (2006)   Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona (munkaközössége) (2006)   Vágó Károlyné (2006)   Dohonyi Béláné (2007)   Stumpf Józsefné (2007)   Dr. Károly Irén (2007)   Molnár István (2007)   Streck Erzsébet (2008)   Fekecs Istvánné (2008)   Batta György (2008)   dr. Kreizinger Béla (1996, 2008 )    
Kovács Krisztina (2010)   Kucsera Istvánné (2010)   Marton Attiláné (2010)   Veres Erika (2010)
Lojekné Iliás Krisztina (2011) Feil Julianna (2012) Őriné Szécsényi Edit (2012) Port Tivadarné (2012) dr. Vörösmarty Éva (2012) Márkus Gábor a Tiszta Forrás Alapítvány elnöke (2014) Gulyás Tibor (2014) Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia Karitász csoportja (2014) Szabina Patika munkaközössége (2014) Tiszta Forrás Alapítvány (2014), Olasz Anna (2015), Madarassy Judit (2015)  Balla Gáborné (2016) Csaplár Judit (2016) Gábor Andrásné (2016) Szabó Józsefné (2016) Oroszné Dege Zsuzsanna (2017) Pantó Lászlóné (2017) Pappné Gál Beatrix (2017)  Gyömgyvirág Szociális Szolgálat Munkaközössége (2017)

MŰVELŐDÉSÉRT DÍJ

Balogh Szabó Sándorné (1996)   Bodor László (1996)   Borbély Gáborné (1996)   Dufek Jánosné (1996) Horváth Gábor (1996)   Karmazsin Jánosné (1996)   Siklaki Béláné (1996)   Pádár Ilona (1996)   Tímár Geng Istvánné (1996)   Dohnányi Ernő Zeneiskola Fúvószenekara (1997)   Czauner Lajosné (1997)   Dénes Istvánné (1997)   Frech Ottó (1997)   Gönczöl Andrásné (1997)   Gyimesi László (1997)   Dr. Kováts Tiborné (1997)   Urbán István (1997)   Dr. Kovács Tiborné (1997)   Buna Konstantin (1998)   Fischerné Gellért Klára (1998)   Gáti Imre (1998)   Kulik Sándorné (1998)   Madadiné Borbély Mária (1998)   Pádár Ferencné (1998)   Tasnádi András (1998)   Vörös Árpád (1998)   Babák Sándorné (1999)   Filkóháziné Mustó Mária (1999)   Forintos Anna (1999)   Dr. Harkas Katalin (1999)   Kalmár Sándor (1999)   Varga Ferenc (1999)   Várkonyi Józsefné (1999)   Visky Dénesné (1999)   dr. Bognár Anikó (1999)  
Bakos Istvánné (2000)   Frank Gabriella (2000)   Dr. Hutter Anna (2000)   Káté Gyula (2000)   Keresztes Nagy Csabáné (2000)   Nyisztor Gyuláné (2000)   Sárkányné Csákányi Magdolna (2000)   Sánta Ferenc (2000) Uray Péter (2000)   Vladár István ( 2000)   Novodonszky Pál (2001)   Csík Miklós (2001)   Hauptmann Józsefné (2001)   Kovács Verona (2001)   Hoósné Tomasovszky Mária (2001)   Fehérné Szatai Judit (2001) Orosz Györgyné (2001)   Sobor Sándorné (2001)   Szalkay Miklósné (2001)   Tihanyi Károlyné (2001)   Soltész Melinda (2001)   Molnár Mihályné (2002)   Árvay Zoltán (2002)   Deák Ferencné (2002)   Király Elemérné (2002)   Juhász Imréné ( 2002)   Magyar József (2002)   Tóth Ferencné (2002)   Somogyi Adolf (2002)   Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium tantestülete (2002)   Lovik Katalin (2003)   Vasy Gézáné (2003)   Huller Ágoston (2003)   Nagy Péterné (2003)    Vrankó Mátyásné (2003)   Bors Istvánné (2003)   Jakobsenné Szentmihályi Rózsa (2003)   Marosi Mihályné (2003)   Bodor Szabolcsné dr. (2004)   Bókay Árpád Általános Iskola (2004)   Dömötör Zsuzsanna (2004)   Eitz Nándorné (2004)   Huzik Imréné (2004)   Németh Vilmosné (2004)   Radó Gabriella (2004)   Sági Katalin Anikó (2004) Simonitsné Fülöp Edit (2004)   Okányi Kiss Ferenc (2004)   Pászti István (2004)   Petőfi Sándor Utcai Óvoda (2004)   Tunyogi István (2005)    Kiss Marianna (2005)    Ódor Katalin (2005)   Macsó Lenke (2005)   Scharekné Horváth Zita (2005)   Komáromi Attila (2005)    Zoltán Ernő (2005)   Király Józsefné (2006) Tóth Lászlóné (2006)    Győző Miklósné (2007)   Mezeiné Bakóczay Hedvig (2007)   Pestszentlőrinc-Pestszentimre Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja tantestülete (2007)   Keszthelyi Istvánné (2007)   Kuba Gábor (2007)   Gál Dezső (2007)   Dr. Almási Jánosné (2008)   Császár Katalin (2008)   Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola Nevelőtestülete (2008)   Pesti Imre (2008) Rakó Éva (2008)   Dr. Tasnádi József (2008)   Asztagos Klára (2009)   Császár Lászlóné (2009)   Ladányi Zoltánné (2009)   Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény közössége (2009)   Spaller Árpád (2009) Török Ibolya (2009)   Ady Endre Általános Utcai Általános Iskola Tantestülete (2010)   Kondor Béla Közösségi Ház alkalmazotti közössége   (2010)   Tury Mihály, Tury Mihályné (2010) 
Kunetz Lászlóné (2010)   Patakfalvy Attiláné (2010)   Vad Sándorné (2010) Kondor Béla Általános Iskola Nevelőtestülete (2011) Kovács Sándor (2011) Dinya Incéné (2011) Babák Sándorné (2012) Dobó Kálmánné (2012) dr. Grünvald Mária (2012) Rákosiné Fodor Júlia (2012) Suhajda Oszkárné (2012) Takács Katalin (2012) Keresztes Nagy Csaba (2014) Peitliné Hlavaj Éva (2014) Perge Zsoltné (2014), Ágoston Papp Mónika (2015), Turi András (2015), Vida Béla (2015) Csík Árpádné (2016) Deák Zsuzsanna (2016) Gorácz József (2016) Sarkadi Ferencné (2016) Végh Ágnes (2016) dr. Heilauf Zsuzsanna (2017) Knizner Anikó (2017) Tóth János (2017) Kastélydombi Általános Iskola Tantestülete (2017)  Pestszentimrei Közösségi Ház (2017)

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Kerületért Díj

Mezősi Lajos (2005)   Bóna Zoltán (2005)   Repei József, Repei Józsefné (2006)   Ruttkai Éva Színház társulata Géczy Dorottya művésznő (2006)   Péteri György (2007)   Valkó László (2008)   Dr. Kubassek János (2009)  
Dr. Bognár Anikó (2010)   Janovszki Gabriella (2010)   Vu Quy Duong (2010) Antal Ákos (2012) Kurdi János (2014), Szilágyi Olga Beatrix (2015) Domonkos Ádám (2016) Sági Katalin Margit (2016)  dr. Jászberényi József László (2017)

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Sportérdemrend

Horváth Gábor (2001)   Balogh Gábor (2001)   Papp József (2001)   Fazekas László (2002)   Németh Ferenc (2002)   Fekete Nóra (2003)   Iváncsics Géza (2003)   Harsányi Gergely (2003)   Roik Zsolt (2003)   Szávai Csaba (2005)   Ivanics László (2005)   Miklósné Malek Erzsébet (2006)   Cservári Ferenc (2006)   Kiss István (2007)   Mátis Zsuzsanna (2007)   Székely Edit (2008)   Juhász József (2008)   Mercz Ferenc (2009)   Zsíros Tibor (2009)  
Klinda Dénes (2010)   Marosi Ádám (2010)   Tasnádi András (2010) Hutvágner István (2011) Gyimesy László (2011) Ádám Mónika (2012) Börcsökné Váci Piroska (2012) Varga István (2014) Vladár Istvánné (2014), Béres Zoltán Attila (2015), Dudás Miklós (2015) Pataki Krisztián (2016) Sütőné Vida Andrea (2016) Hámori Zsuzsanna (2017) Pintér Béla (2017)

Kerületért Polgármesteri Elismerő Oklevél

Dvorácskó Balázs (2002)   Gombás András (2002)   Jackel Györgyné (2002)   XVIII. kerületi Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület (2002)   Rostás Józsefné (2002)   Szemeretelepi Baráti Kör (2002)   Szigeti Ferenc (2002)   Bárdy Tibor (2003)   Boross Ilona dr. (2003)   Horváth István (2003)   Konkoly Thege Edit dr. (2003)   Kőfalvi Pálné (2003)    Szöllősi Éva (2003)    Szűcs István (2003)    Erdei Tamás (2004)   P. Tóth Erzsébet (2006)    Rafai János (2006)    Nagy Jánosné (2006)   dr. Kalmár Tibor (2007)   Harmati Istvánné (2008)   Horváth Lászlóné (2008)   Jónás Róbertné (2008)   Dr. Béres László (2008)  
Kasib kft. (2010)   László Dániel (2010)   Nők a XVIII. kerületért – NATIK Alapítvány:   Fésűs Józsefné, Piroska Éva, Székely Jánosné, dr. Lőrinci Sándorné, dr. Mézes Gábor, dr. Kovács Rita, Bendes Győző, Demeter János, Baracsi Judit (2010) Nánási Sándor (2012)

Milleniumi emlékérem (2001)

dr. Téglás Tivadar – dr. Téglás Tivadarné – Tekes Sándorné – Kiss László – Vitéz József

Milleniumi Emléklap (2001)

Árvay Zoltán – Bókay Árpád Általános Iskola – Bujdosó István – Dohnányi Ernő Zeneiskola – Dr. Feitl István – Hunyadi Mátyás Gimnázium – Kondor Béla Közösségi Ház – Lengyel Kisebbségi Önkormányzat – Pestszentimrei Közösségi Ház – Dr. Széky Endre Pestszentimrei Történeti Társaság

Steinmetz Gimnázium Öregdiákjai

Bárdy Tibor – Bodnár János – Csepregi Éva – Cserhalmi Imre – Dezse Lajos – Dr. Árky Nándor – Dr. Berényi Mihály – Dr. Bognár Zoltán – Dr. Buzási György – Dr. Házmán István – Dr. Horváth Miklós – Dr. Hubay Róbert – Dr. Koltay József – Dr. Kubassek János – Dr. Lendvay L. Ferenc – Dr. Lomnici Zoltán – Dr. Mester László – Dr. Schiefner György – Dr. Schiefner Kálmán – Dr. Szigeti Jenő – Dr. Téglás Tivadar – Hajtó Béla – Hámori Tibor – Jellinek József – Kulin Csaba – Prof. Dr. Árky István
Tóth Sándor – Zoltán Ernő

„Kerületünk Fiatal Tehetsége”

Kiss András operaénekes (2014) Nagy Krisztina (2016) Lugosi Ali Dániel (2017) Tadissi Yves Martial (2017)

„Mi Szívügyünk Elismerő Oklevél”

Farkas Ferencné NYÉVE elnökségi tag (2014) Kőfalvi Pál NYÉVE elnök (2014) XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet munkatársai (2014) Sárkányné Csákány Magdolna (2014) Sinkovicsné Pirigyi Katalin (2014) Dr. Téglás Tivadar (2014) Sztarek László (2014) Pitypang Óvoda munkaközössége (2014)  Farkasné Selmeczki Ilona (2016) Freyberger László (2016) Horváth Lászlóné (2016) Nógrádi Tóth István (2016) Szűcs Ákos (2016) Budapest Főváros XVIII. Kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat (2016) Domonyi László (2016) Mráz Ilona (2016), Szűcs Imre (2016) Andrássy Géza (2016) Buzsákiné Király Klára (2017) Háló Gyula (2017) Nagyné Kovács Mária (2017) Szigeti Ferenc (2017) SOFI Utazó Gyógypedagógusi Munkaközösség (2017)

PEDAGÓGUS KITÜNTETÉSEK

A Kerület Óvodapedagógusa
2013 Langóné Gyöngyösi Katalin (Bóbita), 2013 Simon Istvánné (Zenevár), 2013 Szitainé Koterba Erzsébet (Kerekerdő)
2014 Badár Györgyi (Kerekerdő), 2014 Kuruczné Szkiba Klára (Vándor), 2014 Podonyi Lászlóné (Pitypang)
2015 Ács Ildikó (Zöld Liget), 2015 Kázsmér Istvánné (Napraforgó), 2015 Reszler Erika (Gyöngyszem)
2016 Morvai Mihály Lászlóné (Szivárvány)
2017 Peresné Karácsony Tímea (Vándor), 2017 Tóthné Tóth Éva (Vackor), 2017 Cseh Ibolya (Pitypang)
2018 Borsos Jánosné (Cseperedő), 2018 Szadlo József Zoltánné (Gyöngyszem), 2018 Szőke Erika (Zenevár)
A Kerület Tanítója
2013 Nagyné Manczinger Anikó (Kondor), 2013 Molnár Csilla (Kandó)
2014 Bóka Sándorné (Kapocs), 2014 Gáspár Attiláné (Csontváry), 2014 Szeitlné Szabó Katalin (Kassa)
2015 Kisvarga Gáborné (Eötvös), 2015 Pelvánné Vajtai Judit (Ady)
2016 Fábián Zoltánné (Kandó)
2017 Szűcsné Rózsavölgyi Erika (Eötvös), 2017 Kiss Olga (Csontváry), 2017 Sárik Anikó (Darus)
2018 Körmendy-Juhász Györgyi (Gulner), 2018 Kőszeginé Horváth Ildikó (Brassó)
A Kerület Tanára
2013 Csengeriné Bíró Anikó (Táncsics), 2013 Lakatos Ágnes (Dohnányi), 2013 Nagy Sándorné (Nev. Tan.), 2013 Schwartz Katalin (Brassó)
2014 Barkócziné Vértesi Katalin (Ped. Szakszolg.), 2014 Dufekné Dobia Gyöngyi (Kastélydombi), 2014 Molnárné Bognár Mária (Piros), 2014 Novákné Holti Zsuzsanna (Darus)
2015 Bakosné Baár Tünde (Piros), 2015 Gelniczky Erzsébet (SOFI), 2015 Kerekes Elek (Gulner), 2015 Szilágyi Dániel (Eötvös), 2015 Thomann Julianna (Bókay)
2016 Bognár Károlyné (Brassó), 2016 Juhász Péter (Vajk), 2016 Kárpáti Lászlóné (Csontváry), 2016 Kóródiné Csernus Éva Ildikó (Ped. Szakszolg.), 2016 Krisánné Kálmán Júlia (Kapocs), 2016 Novák Csilla Irén (Kondor), 2016 Sándorné Szeidl Zsuzsanna (Kassa)
2017 Malomszegi Rita (Gloriett), 2017 Gálné Kálmán Aranka (Kandó), 2017 Ilkeiné Kupai Valéria (Bókay), 2017 Szőke Lászlóné (Vörösmarty)
2018 Csukás Ibolya (Vörösmarty), 2018 Decsiné Jónás Valéria (Piros), 2018 Koós Mária (SOFI)
A Kerület Fiatal Pedagógusa
2013 Balogh Éva (Ady)
2018 Igricz Balázs (Dohnányi)

 

Tusnádfürdő - 1997

A Székelyföldön, Hargita megyében fekvő Tusnádfürdő a kerület legrégebbi testvértelepülése. 1997 óta folyamatos a kapcsolattartás a két település között a gazdaság, az oktatás, a vallás, a sport és a turisztika területén. A gyógyvizeiről, gyógyfürdőjéről méltán híres település csodálatos környezete a pihenni vágyók számára is sok lehetőséget kínál.

www.tusnadfurdo.info


Dabrowa Tarnowska 
- 2000

A lengyel testvértelepülésünkkel, a hét községet magába foglaló Dabrowa Tarnowskai Járási Önkormányzattal 2000 szeptembere óta sokszínű a kapcsolat. Az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények tapasztalatcseréjén túl a pihenni vágyók számára is számtalan lehetőséget nyújt a környék. A városi helyhatóság ajándékaként 2003. szeptember 13-án leplezték le kerületünkben a Bem József utca 2. szám alatti emléktáblát, mely Bem Józsefnek állít emléket, és ami a Magyarországon élő lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.        

www.dabrowatar.pl

www.powiatdabrowski.pl 

dabrowa tarnowska


Nin 
- 2001

Nin a legrégebbi horvátországi királyi város, mely a Zadar megyében található sekély lagúna közepén levő kis szigeten helyezkedik, mindössze 1500 fős lakossággal. A lankás, homokos tengerpart nemcsak fürdőzésre kiváló de a sótermelés és a gyógyiszap is Nin kincsei közé tartozik. Csodálatos tengerpartján kívül történelmi emlékekben is gazdag település. 1105-től Nin a Magyar Királyság része lett, II. András királytól szabad királyi városi rangot kapott.

www.nin.hr

nin


Artasat
- 2003

Örményország története kevésbé ismert a magyar emberek előtt, pedig a kereszténység itt vált legkorábban államvallássá. A kerület testvérvárosa Artasat,  az ország egyik legrégibb városa, amely korábban az Örmény Királyság fővárosa is volt,  Jerevántól 30 km-re délkeletre fekszik.

www.artashat.am

artashat


Neszebár 
- 2004

A Fekete-tenger partján fekvő bulgáriai Neszebár már az ókorban is virágzó település volt. Csodálatos óvárosát, amely egy félszigeten helyezkedik el, az UNESCO 1983-ban felvette a világörökség listájára. Itt található a Napospart, Bulgária egyik legszebb üdülőparadicsoma.

www.nessebarinfo.com

Nesebar


San Nicola la Strada 
- 2005

A dél-olasz San Nicola la Strada városa a Terra Lavoro síkságon fekszik a selyemiparáról híres Caserta megyeközponttól pár kilométerre, Nápolytól is alig 20 km-re. A település a II. világháború után indult igazán fejlődésnek: az ideiglenes államfő 1946-ban törvényben deklarálta a város saját igazgatáshoz, önkormányzáshoz való jogát, ezzel együtt közigazgatásilag az 1928-as királyi dekrétumban saját igazgatást nyert Casertához csatolták.

www.comune.sannicolalastrada.ce.it


Roding
- 2006

A bajorországi Roding városa a Bajor erdő egyik gyöngyszeme, Cham járásban található a Regen folyó partján. A testvérvárosi kapcsolatok keretében a különböző civil szervezetek és intézmények tapasztalatcseréi mellett a nemzetiségi német oktatás támogatása az egyik kiemelt feladat, melynek keretében intézményeink sok segítséget kapnak a partnerintézményektől.

www.roding.de



Obzor - 2009

A festői környezetben fekvő Obzor közel azonos távolságra helyezkedik el Várnától és Burgasztól. Obzor egy gyorsan fejlődő, nyugodtabb üdülőterület, mely minden évben egyre több turistát vonz. A hosszan elnyúló finom homokos tengerpart, valamint a szép zöld környezet biztosít nyugodt nyaralást egész nyáron. A két település elsősorban kulturális területen ápolja a kapcsolatot egymással, művészeti csoportok vesznek részt a másik fél kulturális fesztiváljain.

www.obzorcity.com
obzor

 

Körösfő - 2012

Körösfő község Kalotaszeg része, Kolozs megye nyugati részén helyezkedik el, ahol - Székelyföldhöz hasonlóan – zömében magyar ajkúak laknak. 2003-ban avatta fel a helyi közösség Körösfőn a Vasvári Emlékházat a fiatal forradalmár és szabadságharcos, Vasvári Pál emlékére, aki 1849. július 6-án a Gyalui-havasokban halt hősi halált bajtársaival együtt. A testvértelepülési kapcsolat legfőbb célja az, hogy a lakosság a rendszeres találkozók által egymást megismerje, tapasztalatait, kulturális értékeit a rendszeres találkozók alkalmával kicserélje, hasznosítsa, s ezen túlmenően a települések szakemberei, vállalkozói számára lehetőség nyíljon az információcserére, az esetleges gazdasági kapcsolatok kialakítására.

www.korosfo.uw.hu/

körösfő


Szepsi 
- 2014

Kassától délnyugatra, a Bódva patak két partján elterülő város. Az aktív magyar közösséggel 2014 óta vagyunk kapcsolatban, melyben jelentős szerepet vállalnak a kerületünkben működő egyházak és általuk fenntartott iskolák. A Felvidék egyik legjobb bortermelő vidéke ma is büszke jeles múltjára.

www.szepsi.sk

szepsi


Técső
- 2016          

Técső Kárpátalja egyik legősibb települése, közvetlen szomszédságában húzódik az ukrán-román határ. A Tisza jobb partján, Huszttól 30 km-re elterülő, 1961-ben városi rangra emelt településnek jelenleg közel 13000 lakója van, közülük 3000-en magyarnak vallják magukat. Önkormányzatunk kiemelt feladatának tartja a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum és az ott folyó magyar oktatás széleskörű támogatását.

 http://www.tyachiv.in.ua/ 


técső



A kerület arculata, jellege

A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a múlt századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző, Központi Légkörfizikai Intézet.

Helye, helyzete

A XVIII. kerület az északi szélesség 47°24’  és 47°28’ között, illetve a keleti hosszúság 19°49’ és 19°56’ között fekszik. Legnagyobb kiterjedése mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban 8-8 km.
Területe: 38,61 km2 (belterület: 32,19 km2, külterület: 6,42 km2)

Éghajlata

A mérsékelt égöv kontinentális változatára jellemző hőmérsékleti- és csapadékviszonyok az uralkodók. Az évi hőmérséklet 11 C° körüli, az évi csapadékmennyiség 400-600 mm között ingadozik. Az országban általában uralkodó északnyugati széliránnyal szemben a kerület mikroklímájára a gyakoribb keleti-délkeleti szélirány a jellemző.

Domborzata

A XVIII. kerület a Duna bal partján terül el, a pesti síkság része, bár nem teljesen sík. Felszíne kelet felé emelkedik. A kerület legmagasabb pontja a X., XVII. és XVIII. kerület hármas határpontja 145 m tengerszint feletti magassággal, mely a Várhegy szintjét nem éri el. A Gilice téri magaslat 138 m. A legalacsonyabban fekvő részek a Nagykőrösi út és Méta utca keresztezésénél 115 m magasan fekszenek. (A Duna 0 vízszintje 95 m tengerszint feletti magasságnak felel meg az Adria felett.)

Talaja

Az ős-Duna-meder itt lerakott allúvium kavics teraszaiból eredően gazdag kavicslelőhelyek találhatók a kerületben, melyek kiaknázására a múlt században több kavicsbánya települt: a lőrinci temetőnél, a Péterhalmi út melletti Sashegyen és a Vecséssel határos mai Ganz kertváros területén. A kavicskitermelés már megszűnt. Megtalálható itt a pannon agyag is, egyes részeken jelentős vastagságban. Kiaknázására hosszabb ideig két téglagyár is működött. Pestszentimre területén a felszíni futóhomok az uralkodó.

Vizei

A felszíni vizek legnagyobb részt a Gyáli patak 7-es ágába folynak. A volt Sósmocsár árok a Lakatos - út Margó Tivadar utca - Baross utca - Kolozsvár utca nyomvonalon zártszelvényű csapadékvíz-csatornaként épült ki az Ipacsfa utcáig, innen tovább már nyílt árokban halad a Közdűlő utca mentén, Pesterzsébeten át, a Duna irányába. Lefolyással nem rendelkezik a Nefelejcs utcai lápos Büdös tó, a másik mocsaras terület a Méta utca mentén helyezkedik el. A felszín nem egyenletes lejtésű, a domborzati viszonyok adottságai révén horpaszok, teknők, mélyedések találhatók. Ezek a mély fekvésű, lefolyástalan területek csapadékvíz-elvezetés szempontjából külön gondot jelentenek. Az 1911-1930-ig működött Balázs féle téglagyár helyén, a Vajk utcai felhagyott agyagbánya gödrében kis tó képződött, mely jelenleg horgásztó.

Növényzete

A Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében 420 ha parkerdő van, mely négy területre koncentrálódik. A faállomány főleg akácos, kisebb részben telepített erdei és fekete fenyves. Az üdülésre alkalmasabb cser és kocsányos tölgy aránya viszonylag csekély. Védett növényzet: az Üllői úti fasor és a lőrinci temető idős fái. Értékes faállomány: a korábbi tisztviselőtelepek (Lónyai-telep stb.) utcáinak fasorai, kertjei, a Kossuth tér, újabban a lakótelepek közparkjai, a volt Úttörőpark és a Strandfürdő területe.

A kerület arculata, jellege

Budapest XVIII. kerülete - Pestszentlőrinc, Pestszentimre – két egykor önálló település egyesítésével, 1950-ben jött létre. Ma a kerületben, a két nagyobb városrészben, 22 önálló elnevezést viselő lakónegyedben közel 100 000 ember él. A lakosok aránya: Pestszentlőrinc 79%, Pestszentimre 21%. A két városrész között terül el a Péterhalmi-erdő.
A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel.
A lakónegyedek elnevezése: Erzsébettelep, Bélatelep, Rendessytelep, Lakatostelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Szemeretelep, Ganztelep, Ganzkertváros, Szent Imre-kertváros, Bókaytelep, Liptáktelep, Havanna lakótelep, Szent Lőrinc-telep, Gloriett-telep, Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Belsőmajor, Új péteritelep, Kossuth Ferenc-telep, Erdőskert.
Bölcsődék, 28 óvoda, 21 általános iskola, két önálló művészeti iskola, 6 középiskola működik Pestszentlőrinc-Pestszentimrén. Két sportcsarnok, egy sportkomplexum, több uszoda, sport- és teniszpálya, a Bókay kertben kerékpáros akadály-pálya és műfüves sípálya, 19 sportegyesület várja a sportolni vágyókat. Több művelődési ház, 3 közkönyvtár, a művészeti egyesület alkotóháza, a kerület múzeuma, színi és tánc társulatok, több mint 140 civil szervezet programjaiban válogathat az érdeklődő.
Itt működik az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma, és az ország legnagyobb nemzetközi repülőtere, ami 2011-ben vette fel Liszt Ferenc nevét.

Budapest XVIII. kerületének története

Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található.
A terület a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett.
A mai település története a XVIII. században kezdődik, amikor Szent Lőrinc és Péteri puszta I. Grassalkovich Antal tulajdonába került, így része lett a Gödöllő központú több ezer holdas birtoknak.
Szentlőrinc pusztán majorsági központot alakítottak ki. Az épületegyüttesből ma már csak az 1761 körül épített Szent Lőrinc (Grassalkovich) kápolna (kerületünk egyetlen műemlékjellegű épülete) látható.
1799-től Mayerffy Xavér Ferenc, Pest és Buda megbecsült polgára, Széchenyi István gróf barátja bérelte és virágoztatta fel a területet. Mintagazdasággá fejlesztette a majort, a nevét viselő Ferihegyen, a mai repülőtér helyén szőlőfajta-gyűjteményt létesített.
1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész.

A XIX. század második felében a főváros közelsége és a négy vasútvonal alapozta meg a az intenzív fejlődést. A puszták ekkor már több birtokos kezén voltak, megindultak a házhely parcellázások. A mai település központjában, a Gyöngyvirág utca mentén az 1870-es években elegáns nyaralótelep alakult. A telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök elérte, hogy 1875-ben a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást létesítsenek, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Villatulajdonos volt még többek között báró Eötvös Loránd politikus-fizikus, aki villájának kertjében kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit; Puskás Tivadar, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálója, az örökléstan kutató-biológusa, Margó Tivadar, a híres színésznő, Fedák Sári.

Adottságai miatt számos ipari létesítmény jelent meg a területen. Az 1870-es évektől téglagyárak, kavicsbánya, majd több textilüzem, hordó, kocsilámpa készítéssel, fémfeldolgozással, vasúti kocsik, majd a két háború között gépjármű-, a II. világháború alatt repülőgép-karosszériák összeszerelésével foglalkozó gyár, üzem létesült a településen: Lipták-gyár, Kistext, Filtex, az európai hírű Orenstein és Koppel magyarországi leányvállalata stb.
Cséry Lajos, akinek Szent Lőrinc pusztán, a mai Pestszentimre szomszédságában 2600 holdas birtoka volt, még az 1800-as évek végén szerződést kötött a fővárossal a hulladék elszállítására. A Nagykőrösi út mentén kialakított egy szemétfeldolgozó telepet, ahol válogatták, osztályozták a hulladékot, szabadalmaztatott egy komposztálási eljárást, melynek segítségével az elporladt, elhumuszosodott szemétből adalékanyagok hozzáadásával szerves trágyát állítottak elő. Amikor csődbe ment, a terület a főváros kezelésébe került. A feldolgozó telepet megszüntették, és a terület Pestszentimrével szomszédos részére hordták évtizedeken keresztül a főváros szemetét. Ez a több millió köbméter anyag mintegy másfél kilométer hosszúságban, 100-800 méter szélességben, 20-25 méter magasságban hegyként halmozódott fel, melynek rekultivációja napjaink feladata maradt.

Szentlőrinc a XX. század első éveiben is intenzíven növekedett. Az Üllői úton közlekedő személy és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú vasutat 1900-ban villamosították. Szemere Miklós országgyűlési képviselő, istállótulajdonos 1902-ben vásárolta meg az egykori Szent Lőrinc pusztai birtok egy részét és a majorsági központot. Krúdy hőse, a sport lelkes támogatója birtokán „lövőház”-at és céllövőpályát létesített. A „lövőház” igényesen felújítva ma cukrászdaként működik. Iskola, óvodák, kápolna épült, temetőt létesítettek. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 fő volt.
A szomszédos Péteri pusztán is házhely parcellázásba kezdtek a századfordulón, ide elsősorban szegényebb családok költöztek. A Soroksárhoz tartozó település 1904-től viselte a Soroksárpéteri nevet.

Az I. világháború idején a Pestszentlőrinci gyárak, üzemek haditermelésre álltak át. A Lipták gyárban úttörő fejlesztési munka folyt, adatok, fotók erősítik az itt folyó harckocsi, illetve helikopter kísérletek tényét.
A mai Havanna lakótelep helyén az I. világháború befejeződése után a Magyar Lőszergyártó Rt. üresen álló épületeit a Népjóléti Minisztérium az elcsatolt területekről menekülők számára lakásokká alakíttatta át, illetve új lakóházakat is emelt. Ez a zárt, kertes bérlakásos terület volt az Állami telep, mely jelentősen növelte Lőrinc lakosságát.

A két település intenzív fejlődése tovább folytatódott a két világháború között. Pestszentlőrincen 1927-ben négy iskolaépület készült el. Új lakónegyedek, kertváros, katolikus, evangélikus, református és unitárius templomok épültek. Az 1936-ban megyei várossá váló településnek az 1940-es években már 35 000 lakosa volt. Gimnáziumot létesítettek, felépült a vásárcsarnok, megkezdődött a városközpont kialakítása, a repülőtér építése.
1930 januárjában Soroksárpéteri önálló nagyközséggé vált, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Több középület, új mozi létesült.

A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. Pestszentlőrinc lakóinak egy részét, Pestszentimre teljes lakosságát kitelepítették 1944 végén. A legnagyobb pusztítást a légitámadások, illetve az átvonuló front harcai okozták. Pestszentimre mindkét templomépületét felrobbantották.

Az újjáépítést követően Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták 1950-ben.
A főváros részeként látványos fejlődés vette kezdetét. A helyreállított ferihegyi repülőtér 1950-től szolgálja a polgári repülést. Megkezdődött a park- és védőerdő telepítés. A Hengermű, a Kőolajipari Gépgyár mellett beindult a termelés a Lőrinci Fonóban, mely az 1960-as években a magyar Pamutfonóipari Vállalat országos központja lett. Az ipari létesítmények, közintézmények mellett lakótelepek épültek. A Lakatos és a Szentlőrinc– korábbi nevén KISZ – felépítése a 60-as évek lakásínségét enyhítette. A 70-es években épült fel a bezárt téglagyár területén az új többemeletes szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. Az állami telep helyén a 10 emeletes lakóházakból kialakított Havanna telep emelkedett, melyen a kor szokásaitól eltérően egyidőben készültek el a lakóépületek és a kiszolgáló intézményhálózat (bölcsődék, óvodák, iskolák, élelmiszerboltok). Az Üllői úton felépült a posta és az új Városháza épülete. A 80-as évek végén kezdődött két újabb, igényes kivitelezésben készülő lakónegyed kiépítése, melyek a rendszerváltozás idején a tulajdonviszonyok tisztázatlansága miatt részben befejezetlenek maradtak, sorsuk azonban napjainkban rendeződik.
1990-es évek elején a két egykor magyar, 1956-tól szovjet laktanyából kivonultak a csapatok. Az elmúlt két évtizedben a korábban meghatározó gyárak többsége megszűnt, a foghíjakon, a település szélén társasházak és lakóparkok épülnek.

Az önkormányzat tervei között szerepel az új városközpont kialakítása Pestszentlőrincen és Pestszentimrén is. Ennek eredményeként már látható az új, az EU szabványoknak is eleget tevő vásárcsarnok, s a környezetében épülő lakások. Az imrei városközpont részét képezi majd a kihelyezett polgármesteri hivatal s az új szakorvosi rendelőintézet.

Forrás: Heilauf Zsuzsa - XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény

Hír naptár

« Október 2015 »
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  

Csatlakozz közösségünkhöz