Elemek szűrése dátum szerint: csütörtök, 20 augusztus 2015

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2008)

A Krepuska család Pestszentlőrincen, az akkori Pusztaszentlőrinczen, az ún. vörös házban lakott, ami a mai meteorológiai állomás területén állt. Elemi iskoláit azonban nem itt, hanem Ipolymagyariban végezte, anyja korai halála miatt. Itt jegyezte el életét a természettel, és azt haláláig hűséggel szolgálta. A Természettudományi Társulatnak egyetemi hallgatóként vált tagjává, élete végéig mecénása volt az egyesületnek. Középiskolai osztályait a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte, orvosi oklevele 1888. január 14-ei keltezésű. Krepuska Géza a fülgyógyászat professzoraként az 1898 és 1936 között végzett orvosok mindegyikének oktatója, fül-orr- gége gyógyászok nemzedékének képzője. Új – máig használt – műtéti és gyógyítási eljárásait 1936-ban „Fülgyógyászat” című főművében összegezte. 40 évig szerepelt – közmegelégedésre – az Igazságügyi Orvosi Tanács testületében. Nyugat-Európában és Magyarországon is publikált szakkcikkei alapozták meg a kontinensen tudományos hírnevét. Az elmondások szerint különvonatok hordták a betegeket a nyugati országokból a klinikájára. Édesapja halála után a „vörös házat” és a körülötte levő szőlőt oltalmába vette, majd megvásárolta az omladozó Gloriette épületét. Később ezt teljesen felújította, visszaépítette a körkilátós erkélyét is. Orvosi hivatása mellett komoly szolgálatot tett a magyarországi homoki szőlőkultúra elterjesztéséért, elfogadtatásáért, a filoxera elleni fajták meghonosításáért. A családi krónikák szerint neki köszönhető a Cabernet magyarországi elterjesztése. A szőlőfajták termesztéséhez, nemesítéséhez, újak létrehozásához vásárolta meg a professzor a mai pestszentimrei terület egyik homokdombját. Itt építette fel testvére, Krepuska Lajos építészmérnök tervei alapján a szőlészet házát. A két emelet pince fölé emelt épület lett Magyarország első betonfalú épülete. Az imrei gazdálkodással munkaalkalmat is teremtett a helybelieknek. A ház verandáján ingyen gyógyította a hozzá forduló szegényeket. Kiváló családapa volt, 9 gyermekének élete végéig társa maradt. A kitüntetés odaítélésével Krepuska Géza emberi nagyságát, több hivatásban, szakmában vállalt kimagasló szerepét, településünk emblematikus alakját tisztelte meg a képviselő-testület.

2015.08.20.

Iharos Sándor

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2008)

Iharos Sándor életpályája 1930. március 10-én Pestszentimréről, a Szélső utcából indult. A Budapesti Honvéd atlétája, az Iglói Mihály által kialakított világhírű magyar középtávfutó-iskola legismertebb személyisége. Ma már sporttörténelem.  Nevéhez 8 egyéni és négy váltó világrekord fűződik. 13-szoros magyar bajnok.  Az 1955-ös esztendő volt a legeredményesebb éve, és akkori teljesítményéért a magyarok közül elsőként és mindmáig egyedüliként a világ legjobb sportolójává választották. Ekkor kapta meg a sportvilág „Oszkárját” a  HELMSZ díjat, melyet Európában még senki nem kapott meg. Paavo Nurmin kívül Ő volt az egyetlen atléta aki 1500 métertől - 10.000 méterig, hét világcsúcsot tartott. Iharos Sándor 1952 és 1963 között 40 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A pálya-, illetve a mezei futóbajnokságokon 30 alkalommal állhatott fel a győzelmi emelvény legmagasabb fokára. Visszavonulása után, 1962-ben atléta szakedzői oklevelet szerzett, majd 1964-től 1970-ig a Központi Sportiskola vezetőedzőjeként tevékenykedett. Régi tartozást egyenlített ki a képviselő-testület a cím adományozásával.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2007)

Békéssy Sándor (1881-1945) baptista lelkész (posztumusz), aki 1910 előtt került szüleivel Soroksárpéterire, a mai Pestszetimrére. 1910. augusztus 15-én Soroksárpéteriben egy szőlőskert betonmedencéjében a baptista vallás szokása szerint „bemerítkezett”, azaz felvette a baptista vallást. Támogatta a Soroksárpéteritől való elszakadást és a fejlődés érdekében havilap indítását szorgalmazta. 1913. május 1-jén jelentette meg a Soroksárpéteri Közlöny c. lapot, melynek felelős szerkesztője volt. A baptista egyház életében vezető szerepet játszott, összefogta a településen egyre nagyobb számban élő híveket. 1923-ban lelkésszé választották. Énekkart vezetett, fúvószenekart hozott létre, a magyarországi baptisták könyvnyomdájának egészen haláláig igazgatója volt. Jelentős patrónus szerepet vállalt az árva- és szeretetház működtetésében. Soroksárpéteri küldötteként a soroksári képviselő-testület munkájában is részt vett. Településén jó kapcsolatot épített ki a református egyházzal, és annak vezetőjével, dr. Széky Endrével is. 1932. május 19-én egyhangú szavazással Pestszentimre Nagyközség képviselő-testülete a település bírájává választotta. 1945. január 17-én halt meg.

2015.08.20.

Papp József

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2006)

Papp József kerületi lokálpatrióta, a sportmozgalom megszállott és elkötelezett híve, a kerületért végzett sporttevékenysége meghatározó szerepet tölt be; évtizedek óta színvonalas, a kerület közhangulatát alakító és befolyásoló nagyrendezvények minősítik kiváló szervező munkáját. Kihívás Napja, Játék határok nélkül, gyermekrendezvények sokasága.

Kitüntetései még: Pestszentlőrinc-Pestszentimre Sportérdemérem (2001)

2015.08.20.

Tóth Nándor

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2005)

Tóth Nándor közel 50 éve dolgozik a kerületben matematika tanárként. Kiváló szakmai felkészültsége, humánus egyénisége, a közösség iránti önzetlen segítőkészsége alkalmassá tette vezetői feladatok ellátására is. A gimnázium jogelődjének igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig. Az intézmény oktató-nevelő-vezetői munkája mellett a felnőttképzés helyi megszervezésében, irányításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Generációk egész sorát nevelte, oktatta, szinte nincs olyan személy a kerületben, aki ne ismerné. Hetvenedik életévében ma is tanít a Felnőttek Gimnáziumában, ahol címzetes igazgatóként igazgatóhelyettesi feladatokat is ellát. Nincs olyan esemény a kerületben, ahol ne tűnne fel személye. Sokoldalú társadalmi munkát is végez, melyek sorát nehéz lenne felsorolni. A 90-es években tagja volt a Képviselő-testület mellett működő Magisztrátusnak. Több kitüntetés tulajdonosa. Rendszeresen meghívják őt volt tanítványai a 30, 35, 45 éves érettségi találkozóikra. Köztiszteletben álló, hiteles személyiség, aki a szűkebb és tágabb közösségért áldozatokat vállal, bölcsességgel, derűvel, nagy tudással szolgálja embertársait.

Kitüntetései még: A kerület első Pro Urbe díjasa (1992)

2015.08.20.

Komlós Juci

Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgára (2004)

Komlós Juci színművésznő az egykori Állami telepen lakott és a Gulner Gyula utcai Általános Iskolában kezdte tanulmányait. Bár rövid ideig volt a kerület lakója, évtizedek óta rendszeresen visszajön volt lakhelyére, részt vesz az iskola különböző rendezvényein, eseményein, meleg szívvel emlékszik az itt töltött időszakra. Szívhez szóló szava több száz tanulóban, szülőben hagyott mély nyomokat az évek során. Megnyerő, közvetlen, kedves egyéniségével mindig elbűvöli hallgatóságát. A vele készült riportokban mindig megemlíti a kerületünket, az itt töltött éveket. Számtalan film, és színpadi szerep megformálását valósította meg, maradandó értékkel gazdagítva ezzel a magyar film -és színházkultúrát. Tevékenysége elismeréseként 2001-ben a Nemzet Színésze elismerő kitüntetést kapta meg, beírva ezzel örökre nevét a nagy magyar színészeket felsoroló képzeletbeli almanachba.

2015.08.20.

Dedeó Gyula

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2002)

Dedeó Gyula vállalkozó 70 éve él családjával együtt Pestszentlőrincen. 1965 óta az Üllői úton. Keze alól több elismert szakember, iparos került ki. Közéleti tevékenysége a XVIII. kerületi Ipartestületből indult, budapesti és országos bizttságok tagja volt. Egyéni ambíciói, jó vállalkozó szelleme segítette abban, hogy tevékenységét a motorok gépi felújítására, majd kereskedelemre is kiterjesztette. A kerületi problémákra, gondokra mindig nyitott. Jelentős részt vállalt óvodák, iskolák építésében, karbantartásában. Példás családapa, köztiszteletben álló vállalkozó, mintát adó polgár, nemes lokálpatrióta, életpályája példaként állhat mindenki előtt. 

2015.08.20.

Hartai Sándor

Pestszentlőrinc -Pestszentimre Díszpolgára (2001)

Hartai Sándor 1986, a Karinthy gimnázium megépítésétől nyugdíjba vonulásáig dolgozott igazgatóként kerületünkben. 1987-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium beindította a két tanítási nyelvű iskolák programját. Az elsők között volt a mai Karinthy Frigyes Gimnázium is, amelyben az angol tanítási nyelv lehetett. Az új, országos kísérlet működtetéshez nagy szakmai kezdeményező képességre, biztonságérzetre és kitartásra volt szükség. A tantestület kialakítása és megtartása nagyon jelentős feladata és eredménye volt igazgatói munkásságának. A Karinthy Frigyes Gimnázium 14 éve alatt az iskolába felvételizők aránya minden évben sokszorosan meghaladja a felvehetők számát. Ez a tény is jelentősen hozzájárul a XVIII. kerület jó híréhez. Az érettségik és főleg az egyetemi felvételi arányok azt bizonyítják, hogy a Karinthy Frigyes Gimnáziumban kiváló munka folyik. Rangos külföldi egyetemekre is bejutnak a tanulók.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (1999)

Eötvös Loránd fizikus, Eötvös József miniszter fia. A piaristák gimnáziumában, majd a heidelbergi egyetemen tanult. 1871-ben a Tudományegyetemre került, ahol a fizika magántanáraként elméleti fizikát oktatott.Pestszentlőrinci birtokán kezdte meg híres torziós inga kísérleteit, az Eötvös-inga a Föld nehézségi erőterének vizsgálatára szerkesztett műszer, mely alkotójának világhírnevet szerzett.
1899-1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét is betöltötte.

Pestszentlőrinc - Pestszentimre Díszpolgára (1996)

Bókay Árpád (1856-1919) orvosi diplomáját 1879-ben kapta meg. Pályáját egyetemi tanársegédként kezdte az egyetem gyógyszertani intézetében. Belgyógyász és farmakológus, a belgyógyászati vizsgálati módszerek magántanára (1881-83), a kolozsvári egyetemen az általános kór-, gyógytan és gyógyszertan professzora (1883-1890), 1890-től a budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára, 1900-1902 között a kar dékánja.

Szerkesztője és alapítója a Magyar Orvosi Archívumnak, alapmunkák szerzője: vénygyűjteménye tizenkét kiadást ért meg 1888 és 1915 között A belgyógyászat kézikönyve című hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.

Sokáig volt az Országos Balneológia Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját s intézményrendszerét. 1915-től a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere.

Hír naptár

« Február 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28          

Csatlakozz közösségünkhöz